Karib-tenger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karib-tenger
Topographic30deg N0W60.png
Országok Venezuela, Kolumbia, Panama, Costa Rica, Nicaragua, Honduras, Guatemala, Belize, Mexikó, Nagy-Antillák, Kis-Antillák
Felszíni terület 2 745 000 km2
Legnagyobb mélység 7686 m
Elhelyezkedése
é. sz. 15°, ny. h. 75°Koordináták: é. sz. 15°, ny. h. 75°
Location Caribbean.png

A trópusi fekvésű Karib-tenger az Atlanti-óceán és a Mexikói-öböl között, a Karib-lemezen helyezkedik el.

Délről Venezuela, Kolumbia és Panama, nyugatról Costa Rica, Nicaragua, Honduras, Guatemala, Belize és Mexikó Yucatán-félszigete, északról a Nagy-Antillák szigetei (Kuba, Hispaniola, Jamaica és Puerto Rico), keletről pedig a Kis-Antillák szigetei határolják. A területet összefoglalóan Karib-térség néven tartjuk számon. A terület a karib indiánok törzséről kapta a nevét, amely ez egyik legmeghatározóbb indián csoport volt a térségben amikor az európai felfedezők megérkeztek oda a 15. század végén. A terület megnevezéseként a spanyol hódítás időszakában az Antillák kifejezés is elterjedt, amely a legendákban szereplő, feltételezett szigetre, a csendes-óceáni „Antilliára” utal.

A Karib-tenger a Föld egyik legnagyobb sós vizű tengere, területe 2 745 000 km². Legmélyebb pontja a Kajmán-árok (-7686 m) a Kajmán-szigetek és Jamaika között.

Nyílt vízfelületein a szél keltette hullámok magassága eléri a 13 m-t, hosszuk a 180 m-t.[1]

A Karib-tengerből a Mexikói-öbölbe majd az Atlanti-óceánba fut a Golf-áramlat.

A tenger két feltűnő időjárási jelensége a „keleti hullám” (easterly wave) és a norther.

  • A „keleti hullám” idején az égbolt hirtelen beborul, a szél pedig felerősödik, de csak kevés esőt hoz.
  • a norther a kontinens lehűlésének következményeként télen, Észak-Amerika felől havonta egyszer-kétszer a tengerre kifutó, heves szél, amelynek ereje elérheti a Beaufort-skála 8-as fokozatát.[2]


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kuruc Andor: Tengerek földrajza. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. p. 164.
  2. Kuruc Andor: Tengerek földrajza. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. p. 183.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]