Ohotszki-tenger
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Ohotszki-tenger (Охoтское море) | |
 | |
| Országok |  Oroszország,  Japán |
| Hely | Csendes-óceán |
| Felszíni terület | 1 530 000 km2 |
| Átlagos mélység | 971 m |
| Legnagyobb mélység | 3372 m |
| Települések | Magadan, Palana, Juzsno-Szahalinszk, Abasiri, Monbecu, Vakkanai |
| Elhelyezkedése | |
 Ohotszki-tenger
Pozíció a Csendes-óceán térképén
| |
 é. sz. 55°, k. h. 150°Koordináták: é. sz. 55°, k. h. 150° | |
 | |
| Az Ohotszki-tenger és környéke | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ohotszki-tenger témájú médiaállományokat. | |
Az Ohotszki-tenger (oroszul Охoтское море [ahóckoje mórje]) a Csendes-óceán nyugati részének egyik tengere, amelyet keletről a Kamcsatka-félsziget, délkeletről a Kuril-szigetek, délen Hokkaidó szigete, nyugaton Szahalin szigete, illetve a kelet-szibériai partvonal határolnak.
Nevét Ohotszkról, a Távol-Kelet első orosz településéről kapta.
Első európai felfedezői az orosz Ivan Jurjevics Moszkvityin és Vaszilij Danyilovics Pojarkov voltak, a 17. század második negyedében.
Az Ohotszki-tenger a hosszan elnyúló Szahalin két oldalán is érintkezik a Japán-tengerrel, nyugaton a Szahalini-öblön és a Tatár-öblön, délen a La Pérouse-szoroson keresztül.
Télen a hajózás az Ohotszki-tengeren nehéz vagy egyenesen lehetetlen. Az Amur folyó ugyanis nagy mennyiségű édesvizet szállít a tengerbe, ami csökkenti az oldott só koncentrációját, felemelve a víz fagyáspontját – így az Ohotszki-tengeren könnyebben képződnek a hajókra veszélyes jégmezők, mint a nyílt vizeken.
Az Ohotszki-tengert a Japánhoz tartozó Hokkaidó partvonalát kivéve minden oldalról Oroszország szárazföldi területei veszik körül, ezért felette az orosz szuverenitást általában elismerik. A hidegháború idején a Szovjet Csendes-óceáni Flotta ballisztikus rakéták kilövésére alkalmas tengeralattjárói bázisának használta, és Oroszország azóta is megtartotta ezt a stratégiát.
Japán neve[szerkesztés]
Japánul a tenger neve hagyományosan Hokkai (北海) volt, ami „északi tengert” jelent. Később azonban az Északi-tenger nevet a japánok is a más nyelvekben ezen a néven ismert európai tengerre kezdték el használni. Hogy megkülönböztessék tőle a saját tengerüket, az utóbbi új neve Ohócuku-kai (オホーツク海) lett, az orosz név átírása.
Jelentős kikötők[szerkesztés]
|
