Ohotszki-tenger
Koordináták: é. sz. 52° 52′ 34″, k. h. 149° 22′ 2″
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Ohotszki-tenger (Охoтское море) | |
| Országok | |
| Hely | Csendes-óceán |
| Felszíni terület | 1 530 000 km2 |
| Átlagos mélység | 971 m |
| Legnagyobb mélység | 3372 m |
| Települések | Magadan, Palana, Juzsno-Szahalinszk, Abashiri, Monbetsu, Wakkanai |
| Elhelyezkedése | |
| Az Ohotszki-tenger és környéke | |
Az Ohotszki-tenger (oroszul Охoтское море [Ohótszkoje mórje]) a Csendes-óceán nyugati részén elterülő tenger, amelyet keletről a Kamcsatka-félsziget, délkeletről a Kuril-szigetek, délen Hokkaidó szigete, nyugaton Szahalin szigete, illetve a kelet-szibériai partvonal határolnak.
Nevét Ohotszkról, a Távol-Kelet első orosz településéről kapta.
Első európai felfedezői az orosz Ivan Jurjevics Moszkvityin és Vaszilij Danyilovics Pojarkov voltak, a 17. század második negyedében.
Az Ohotszki-tenger a hosszan elnyúló Szahalin két oldalán is érintkezik a Japán-tengerrel, nyugaton a Szahalini-öblön és a Tatár-öblön, délen a La Pérouse-szoroson keresztül.
Télen a hajózás az Ohotszki-tengeren nehéz vagy lehetetlen. Az Amur folyó ugyanis nagy mennyiségű édesvizet szállít a tengerbe, ami csökkenti az oldott só koncentrációját, felemelve a víz fagyáspontját – így az Ohotszki-tengeren könnyebben képződnek a hajókra veszélyes jégmezők, mint a nyílt vizeken.
Az Ohotszki-tengert a Japánhoz tartozó Hokkaidó partvonalát kivéve minden oldalról Oroszország szárazföldi területei veszik körül, ezért a tenger feletti orosz szuverenitást általában elismerik. A hidegháború idején a Szovjet Csendes-óceáni Flotta ballisztikus rakéták kilövésére alkalmas tengeralattjárók bázisának használta a tengert, és Oroszország azóta is megtartotta ezt a stratégiát.
Japán neve [szerkesztés]
Japánul a tenger neve hagyományosan Hokkai (北海) volt, ami "északi tengert" jelent. Később azonban az Északi-tenger nevet a japánok is a más nyelvekben ezen a néven ismert európai tengerre kezdték el használni. Hogy megkülönböztessék tőle a saját tengerüket, az utóbbi új neve Ohōtsuku-kai (オホーツク海) lett, az orosz név átírása.
Jelentős kikötők [szerkesztés]
|

