Benin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Benini Köztársaság
République de Bénin

Benin zászlaja Benin címere
Nemzeti mottó: Fraternité – Justice – Travail (Testvériség – Igazság – Munka)
Himnusz: L'Aube Nouvelle
Főváros	Porto-Novo1 é. sz. 6°28′ k. h. 2°36′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	Többpártrendszerű demokrácia
- Köztársasági elnök	Yayi Boni
Hivatalos nyelv	Francia
Függetlenség
- Időpont
Terület
- Összes	112 622 km² (101.)
- Víz (%)	1,8
Népesség
- 2005 évi becslés	8 439 000  (89.)
- 2002 évi népszámlálás	6 769 914
- Népsűrűség	75 fő/km²
GDP	2005
- Összes	4,406 milliárd (140.) PPP: 8,75 milliárd
- Egy főre jutó	625 (14.) PPP: 1176
HDI (2004)	0,428 (163.) – alacsony
Pénznem	Afrikai valutaközösségi frank (XOF)
Időzóna	WAT (UTC+1)
Internet TLD	.bj
Nemzetközi gépkocsijel	DY
Hívószám	+229
1 A kormányzati székhely Cotonou.

Benin, hivatalosan a Benini Köztársaság (1975-ig Dahomey vagy Dahomania, franciául République de Bénin) független állam Afrika nyugat részén. Nyugatról Togo, keltről Nigéria, északról Burkina Faso és Niger szomszédos vele, délen az Atlanti-óceán részét képező Benini-öböl alkot vele határt. Fővárosa Porto Novo, de a kormányzati székhely az ország legnagyobb városában, Cotonouban található, amely Benin kulturális központja is egyben.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Élővilág, természetvédelem 1.4.1 Nemzeti parkjai 1.4.2 Természeti világörökségei 2 Története 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Politikai pártok 3.3.1 Elnökök 3.4 Közigazgatási felosztás 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.2.1 Mezőgazdaság 5.2.2 Ipar 5.2.3 Kereskedelem 5.2.4 Az országra jellemző egyéb ágazatok 6 Kultúra 6.1 Oktatási rendszer 6.2 Kulturális intézmények 6.3 Tudomány 6.4 Művészetek 6.5 Hagyományok, néprajz 6.6 Gasztronómia 7 Turizmus 8 Sport 9 Ünnepek 10 Lásd még 11 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

Nyugat-Afrikában terül el, Togo és Nigéria között. Az Atlanti-óceántól közel 700 km hosszan nyúlik észak felé a Niger völgyében. A parti síkság szavannákon keresztül félszáraz klímájú alacsony hegyekig, felföldekig emelkedik.

Észak-déli kiterjedése 650 km, nyugati-keleti pedig 320 km. Az országnak 1989 km határa van. Ebből Burkina Fasoval 306 km, Nigerrel 266 km, Nigériával 773 km és Togoval 644 km.

[szerkesztés] Domborzat

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

Éghajlata délen egyenlítői, kétperiódusos esőeloszlással (április-július, szeptember-november), északon trópusi.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Története

Dahomey afrikai királyságot az Abomey-síkságon élő különböző etnikai csoportok alapították. Akinjogbin történész szerint a rabszolgakereskedelem okozta bizonytalanság miatt vándoroltak tömegesen különböző csoportok, köztük Allada város királyi családjának egy része is Abomeybe. Ezek a csoportok saját biztonságuk érdekében ütőképes katonai szervezetet alakítottak ki és fokozatosan kiterjesztették a kis királyság határait.

Dahomey sajátos kultúrájáról és hagyományairól nevezetes. A fiúk gyakran egészen fiatalon az idősebb katonák mellett tanulták a katonai mesterséget, amíg elég idősek nem lettek arra, hogy csatlakozzanak a haditengerészethez. Nevezetes intézmény volt a női katonákból álló elit egység, akiket 'ahosi - anyáink' néven említettek fongbe nyelven, az angolok pedig dahomey-i amazonokként. A katonai intézmények miatt említették az európai megfigyelők és kommentátorok 'fekete Spárta' néven Dahomey-t. Az emberáldozat mindennapos volt; a korabeli források szerint előfordult, hogy ünnepeken rabszolgák és hadifoglyok ezreit fejezték le nyilvánosan. A dahomey-i hit szerint ezek a lefejezések a trón és harcosok presztizsét és alkalmasságát növelték.

Bár Dahomey alapítói kezdetben ellene harcoltak, a rabszolgakereskedelem a térségben majdnem háromszáz éven át folyt, emiatt a neve "Rabszolgapart" lett. A királyi udvar igénye miatt, hogy a csatában elfogottak egy részét lefejezzék, csökkent az exportálható rabszolgák száma. A XVII. század elején évi húszezer volt a számuk, a XIX. század elején már csak tizenkétezer. A hanyatláshoz hozzájárult, hogy több gyarmati országban betiltották a rabszolgakereskedelmet. Ez a hanyatlás 1885-ig folytatódott, amikor az utolsó portugál rabszolgahajó elhagyta a mai Benin területét.

A nagy hatalmú Dahomey királyság mellett még sok nép lakott a mai Benin területén. Ezek leginkább joruba nyelvű népek. E népek szoros kapcsolatban voltak a mai Nigériában élő rokon népekkel, és gyakran ellenségeskedtek a dahomey-kkal. De azért gyakori volt a házasság Dahomey királyság alattvalói és a többi joruba között.

E népektől északra élnek a borguk, mahik és más etnikai csoportok, amelyek az ország mai lakosságát adják.

A XIX. század közepén Dahomey kezdte elveszíteni regionális hatalmi szerepét, végül a franciák megszerezték területét 1892-ben. 1899-ben Dahomey néven része lett Francia Nyugat-Afrika gyarmatnak. 1958-ban kapott autonómiát mint Dahomey Köztársaság, a teljes függetlenséget 1960. augusztus 1-jén érte el. Az első köztársasági elnök Hubert Maga lett.

Az új államban az etnikai feszültségek tovább fokozódtak. 1972-ig nyolc hatalomátvétel és kormányváltozás volt, általában az ország egy-egy területét uraló kiskirály ragadta magához a hatalmat. 1961-ben visszafoglalták Portugáliától az Ajuda nevű enklávét. Soglo tábornok 1965. december 22-én katonai puccsal néhány évre (1967. december 19.) saját kezébe ragadta a hatalmat és felfüggesztette az alkotmányt, valamint betiltotta a pártokat. Uralmát a Jean-Baptiste Hachème vezette forradalmi erők döntötték meg.

Három fő figura dominálta a következő éveket: Sorou Apithy, Hubert Maga és Justin Ahomadegbé - az ország különböző területeiről kerültek ki. Ők hárman állapodtak meg egy elnöki tanács létrehozásáról az elcsalt 1970-es választások után kitört zavargások után. 1972-ben ezt a tanácsot katonai puccs döntötte meg Mathieu Kérékou vezetésével. Marxista kormányzatot vezetett be a Forradalmi Katonai Tanács vezetésével, és 1975-ben az országot átnevezte Benini Népköztársaságra. (A név egy a mai Nigéria területén lévő királyságéból ered.)

1978-ban állt helyre a polgári kormányzat; új alkotmányt fogadtak el. 1979-ben feloszlott a Forradalmi Katonai Tanács és választásokat tartottak. Az 1980-as évek végén Kérékou elfordult a marxizmustol a gazdasági válság nyomán és újra bevezette a tőkés parlamentáris rendszert. 1991-ben választási vereséget szenvedett Nicéphore Soglóval szemben, és az első fekete-afrikai elnök lett, aki választási vereség nyomán vesztette el hatalmát. 1996-ban szavazási győzelemmel tért vissza a hatalomba. 2001-ben szoros versenyben győzött ismét Kérékou. Ellenfelei szerint voltak választási csalások.

Sem Kérékou elnök, sem Soglo korábbi elnök nem indult a 2006-os választásokon, mert az alkotmány szerint ehhez Soglo már túl idős volt, Kérékou pedig két betöltött ciklus után nem indulhatott. Kérékou elnököt széles körben dicsérik, hogy nem változtatta meg az alkotmányt azért, hogy hivatalban maradhasson, mint számos más afrikai vezető tette. A választás, amely tiszta és szabad volt, második fordulót eredményezett Yayi Boni és Adrien Houngbédji között. A második forduló győztese Yayi Boni lett, aki április 6-án lépett hivatalba. A becsületes, többpárti választás nagymértékben emelete Benin tekintélyét, és Benint tekintik az demokrácia mintaképének Afrikában.

BURKINA FASO NIGER NIGÉRIA TOGO GHÁNA Porto Novo Cotonou Oudiah Natitingou Malanville Kandi Lokossa Bohicon Cové Abomey Djougou Parakou Mont Sokbaro Atlanti-óceán Niger Felső-Guinea Felső-Guinea

térkép szerkesztése

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A benini parlament a 83 fős Nemzetgyűlés (Assemblée Nationale), amelyet négyévente választanak. Az állam és a kormány feje az elnök, akit szintén a polgárok választanak, ötévente. (Az 1990-es alkotmány csak egyszeri újraválasztást tesz lehetővé.) Az elnök nevezi ki a kormányt, azaz a minisztertanácsot.

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Elnökök

• 1960. augsztus 1. – 1963. október 27.: Coutoucou Hubert Maga
• 1963. október 27. – 1964. január 25.: Christophe Soglo
• 1964. január 25. – 1965. november 27.: Sourou-Migan Apithy
• 1965. november 27-29.: Justin Ahomadegbé-Tomêtin (ideiglenesen)
• 1965. november 29-december 22.: Tahirou Congacou (ideiglenesen)
• 1965. december 22. – 1967. december 19.: Christophe Soglo
• 1967. dcember 19-20.: Jean-Baptiste Hachème (puccsal került hatalomra)
• 1967. december 20-21.: Iropa Maurice Kouandété
• 1967. december 21. – 1968. július 17. : Alphonse Amadou Alley
• 1968. július 17. – 1969. december 10.: Émile Derlin Henri Zinsou
• 1969. december 13. – 1970. május 7.: Paul-Émile de Souza
• 1970. május 7. – 1972. május 7.: Coutoucou Hubert Maga
• 1972. május 7. – 1972. október 26.: Justin Ahomadegbé-Tomêtin:
• 1972. október 26. – 1991. április 4.: Mathieu Kérékou
• 1991. április 4. – 1996. április 4.: Nicéphore Dieudonné Soglo
• 1996. április 4. – 2006. április 6.: Mathieu Kérékou
• 2006. április 6. óta: Yayi Boni

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Benin tizenkét tartományra van osztva.

1. Alibori
2. Atakora
3. Atlantique
4. Borgou
5. Collines
6. Donga
7. Kouffo
8. Littoral
9. Mono
10. Oueme
11. Plateau
12. Zou

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Beninben mintegy 60 különböző népcsoport él, a legnagyobb a fon (49%). Más jelentősebb csoportok: adja, joruba (7%), szomba (9%) és bariba (16%).

A 2002-es népszámlálás alapján az országban 141 595 külföldi él. A többség a környező országokból érkezett: Nigerből 49 300 fő, Togoból 31 306 fő, Nigériából 29 018 fő, Burkina Fasoból 6 472 fő. Franciaországból 1169 fő érkezett Beninbe.

Legtöbbük saját nyelvvel rendelkezik (a legnagyobbak a fon és a joruba), a hivatalos franciát inkább csak a városokban beszélik.

A népesség 42,3%-a keresztény (többségük római katolikus). A muzulmánok aránya 27,8%. A világvallások azonban gyakran keverednek a helyiekkel, az ország 17,3%-a a vudu kulturát műveli. Úgy tartják, hogy a vudu vallás Beninből ered, a Rabszolgapartról elhurcoltak vitték át Amerikába (Brazília, Karib-szigetek, Észak-Amerika egyes részei). A lakosság mintegy 70%-a vudu hívő. 1992 óta az ország egyik hivatalos vallása; a nemzeti vudu ünnep állami ünnep (január 10.).

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Benin meglehetősen fejletlen gazdasága főként az önellátó gazdálkodásra, a gyapottermesztésre és a helyi kereskedelemre épül. A növekedés az utóbbi hat évben 5% körül volt, de a népesség gyors növekedése miatt ez nem elegendő. Az infláció az utóbbi néhány évben csökkent. A gazdaság fellendülését leginkább külföldi befektetőktől, a turizmustól, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek előállítási folyamatainak és minőségének javításától, illetve az új információs-kommunikációs rendszerek kiépítésétől várják. A 2001-ben (erős ellenvélemények mellett) megkezdett privatizáció tovább folytatódik a telekommunikáció, a vízellátás, az energetika és a mezőgazdaság területén. A Paris Club és más hitelező országok könnyítettek az államadóság terhén, de cserébe gyors strukturális átalakításokat várnak el.

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

• január 1.: újév
• január 10.: vudu-nap
• május 1.: a munka ünnepe
• március/április: húsvét
• augusztus 1.: a függetlenség napja
• szeptember: ramadán
• december 25.: karácsony

[szerkesztés] Lásd még

Dahomey

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Országinformációk
• Média Beninben
• Pendjari Nemzeti park
• Atlasz
• Kormányzati portál
• Benin térképe

Az afrikai valutaközösségi frankot (CFA) használó országok

Benin | Burkina Faso | Kamerun | Közép-afrikai Köztársaság | Csád | Elefántcsontpart | Kongói Köztársaság | Egyenlítői-Guinea | Gabon | Bissau-Guinea | Mali | Niger | Szenegál | Togo

Ezen fizetőeszköz árfolyama az euró árfolyamához kötött.

	Az Afrikai Unió tagállamai
Algéria • Angola • Benin • Bissau-Guinea • Botswana • Burkina Faso • Burundi • Comore-szigetek • Csád • Dél-afrikai Köztársaság • Dzsibuti • Egyenlítői-Guinea • Egyiptom • Elefántcsontpart • Eritrea • Etiópia • Gabon • Gambia • Ghána • Guinea • Kamerun • Kenya • Kongói Köztársaság • Kongói Demokratikus Köztársaság • Közép-afrikai Köztársaság • Lesotho • Libéria • Líbia • Madagaszkár • Malawi • Mali • Mauritánia • Mauritius • Mozambik • Namíbia • Niger • Nigéria • Nyugat-Szahara • Ruanda • São Tomé és Príncipe • Seychelle-szigetek • Sierra Leone • Szenegál • Szomália • Szudán • Szváziföld • Tanzánia • Togo • Tunézia • Uganda • Zambia • Zimbabwe • Zöld-foki Köztársaság