Dahomey

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ghezo (1818-1856) király zászlaja
Dahomeyi bélyeg Louis Léon César Faidherbe arcképével
Damomey amazon (1851)

Dahomey egykori királyság Nyugat-Afrikában, a mai Benin területén. A 17. században alapították és a 19. század végéig állt fenn, amikor francia csapatok foglalták el, és Franciaország gyarmataihoz, Francia Nyugat-Afrikához csatolták.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dahomeyt az aja nép alapította 1625-ben, akik a part menti Allada Királyságból északra vándoroltak és a már itt élő fon nép között telepedtek le. 1650 körülre az aják uralmuk alá hajtották a fonokat, és Wegbaja nevű főnökük a két nép által lakott terület királyává kiáltotta ki magát, fővárosává pedig Agbomét tette. Wegbaja és utódai erősen központosított államot építettek ki, mely a király és ősei kultikus tiszteletén alapult: a nekik bemutatott áldozatok között emberáldozatok is voltak. Minden föld az uralkodó tulajdona volt, akinek minden terményből részt kellett adni. Wegbaja és utódai fő bevételi forrása azonban a rabszolga-kereskedelem volt. Amikor Dahomey királyai terjeszkedni kezdtek, már az európaiaktól kapott fegyverekkel indultak szomszédaik ellen.

Agadja király alatt elfoglalták Alladát, az uralkodócsalád szülőföldjét, így már közvetlen kapcsolatba kerültek a partvidék európai rabszolga-kereskedőivel (főként portugálokkal és hollandokkal). Agadja és serege azonban nem boldogult a szomszédos Ojo Királysággal, amely fő konkurense volt a rabszolga-kereskedelemben, végül 1730-ban Dahomey Ojo hűbérese lett, bár függetlensége megmaradt. A másik államnak alárendelt Dahomey tovább terjeszkedett és fejlődött részben a rabszolgák, később pedig a pálmaolaj eladásának köszönhetően. A bevételek mind a királyt illették, aki, lévén az összes föld birtokosa, mindenre monopoljoggal rendelkezett.

A dahomey-i királyok női hadseregét amazonoknak hívták. Az amazon hadsereg puskákkal volt felfegyverkezve, és a csatákban rendkívüli harciasságot tanúsított. "A király asszonyai"-nak 3000-4000 főből álló csapata a dahomey-i hadsereg magvát képezte. A női hadsereg 1729-ben alakult, amikor egy alkalommal harci játékok alkalmával a nők is kitüntették magukat. Hasonló női seregük volt más afrikai törzseknek is. Ghozo király haláláig (1856) az amazonokat csak azok közül a halálra ítélt nőkből szervezték, akiknek a király megkegyelmezett. Az amazonok nem mehettek férjhez, de a király tetszés szerint válogathatott közöttük. Akik a szüzességi fogadalmat megszegték, azokat kivégezték. Az amazonok akkor voltak büszkék, ha a háborúból minél több diadaljelvényt vihettek magukkal, különösen foglyokat, levágott fejeket. Vadak és érzéketlenek voltak a fájdalom iránt, ha megsebesültek akkor nem jajgathattak. Békeidőben állandó fegyveres kiképzést kaptak. Fegyverzetük egy hosszú dán puska, tölténytáska, rövid kard és egy buzogány volt. Kék-fehér csíkos ujjatlan térdig érő ruhát viseltek. Amikor Dahomey 1894-ben francia fennhatóság alá került az amazon-sereg is megszűnt. Dahomeyt végül 18921894-ben elfoglalta és gyarmataihoz csatolta Franciaország. A francia seregben jórészt afrikaiak (leginkább jorubák) harcoltak, akik a dahomey-i királyok uralma ellen keltek fel.

1960. augusztus 1-jén kiáltották ki a Dahomey Köztársaságot. 1972-ben Mathieu Kérékou őrnagy katonai puccsot hajtott végre, majd 1974-ben egypárti állam jött létre a Benini Népi Forradalmi Párt hegemóniájával. Az ország nevét ekkor változtatták Beninre.

Dahomey királyai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polányi Károly: Dahomey és a rabszolgakereskedelem : egy archaikus gazdaság elemzése Közgazdasági és jogi könyvkiadó, Budapest, 1972.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]