Fulbék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
fulbék
Fulani Woman from Niger.jpg
fulbe asszony Nigerben
Teljes lélekszám
kb. 40 millió fő
Régiók
Nyugat-Afrika
Vallások
iszlám
Rokon népcsoportok
hausza, tuareg, szerer


A fulbék vagy az angol neve után fula vagy fulánik, francia neve után peul (pöl) Nyugat-Afrika egy népcsoportja, akik a Közép-Szudán (régió) népeihez tartoznak.

Ez a népcsoport napjainkban legalább 16 országban van felosztva. Megtalálhatók Nigéria, Szenegál, Guinea, Mali, Mauritánia, Csád, Niger, Kamerun, Sierra Leone, Gambia, Bissau-Guinea, Burkina Faso, Togo, Benin, Ghána területén, de egy csoportjuk Szudán Kasszala tagállamában is, ahol fellata néven ismertek. A fulbék - Guinea kivételével - kisebbségben vannak minden országban, ahol élnek. Létszámban Nigériában (17 millió fő), a lakosság arányában legtöbben Guineában vannak jelen (40%). Túlnyomórészt muzulmánok, kevesen a bahá'í vagy pedig törzsi vallások követője.

A fulbék lakta terület évszázadokon át az europid és a negrid nagyrassz találkozási helye volt. Ez a terület a rasszkeveredés klasszikus helye. A fulbék alapjaikban nem negridek, az ajkuk keskeny, a bőrük világosbarna, a hajuk pedig egyenes. Egyes fulbe csoportok azonban, amelyek a népcsoport ősi szálláshelyétől messzire szakadtak, testi jellegeik már erős negroid hatást mutathatnak.

A fulbék eredetileg egy nomád pásztor nép a Száhel-szaharai térségben, akik szarvasmarha, kecske és juhnyájak legeltetésével foglalkoznak. A Száhel-övezet elsivatagosodása azonban egyre délebbre kényszeríti őket. Gyakran alakulnak ki a letelepedett mezőgazdasági termelő munkát végző és az állattenyésztő (fulbe) népek között konfliktusok. Az ilyen konfliktusok általában akkor kezdődnek, amikor az állatok megművelt területekre tévednek és megsemmisítik a termést. Továbbá a népesség növekedésével egyre több korábbi legelőterületet alakítanak át mezőgazdasági területté, ami által a fulbék hagyományos megélhetése kerül veszélybe és szintén súrlódásokhoz vezet.

A fulbék (fulani) nép története valamikor a 8. - 11. század körül kezdődik. A berber nép egy csoportja ekkortájt vándorolt le mai területére és keveredett a Nyugat-Afrikában, a Szenegál régióban élő népekkel. A nomád életet élő, és főként szarvasmarha tenyésztők a jobb legelőhelyek miatt kelet felé vándoroltak, útjuk közben különböző afrikai törzsekkel kerültek kapcsolatba. Az évszázadok során belőlük alakult ki a fulani népcsoport. Őket tekintik a legnagyobb nomád csoportnak a világon.

A fulbék volt az első afrikai törzs, amely Nyugat-Afrikában áttért az iszlámra még a 14. században. Ma a fulbék több mint 95 %-a muzulmán.

A fulbe népek csoportjába tartozik a tukulör, a bororo (vagy fulbe nyelven: wodaabe), az aboro, a torobe törzsek is. A tukulör nép ellentétben a legtöbb fulbéval egy letelepedett, mezőgazdasági munkát végző népcsoport. Rajtuk kívül ma már egyre több a letelepedett fulbe, aki az állattenyésztés mellett földművelést végez.

Külső megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fulbék (bororo) férfi hagyományos, a feje köré tekert sállal
Fulbék (bororo) nők az arcukon s szájuk, szemük körüli jelölésekkel

Szomszédaiknál magasabb, vékonyabb emberek. A fulbék férfiak gyakran egyszínű inget viselnek, fejük köré hosszú sálat tekernek, arcukat, homlokukat jelölésekkel látják el. A fulbék nők nagyon kecsesek. Fejükön (általában lopótökben) szállítják áruikat. Ruháik színe gyakran sárga vagy piros alapszínű. Hajuk hosszú, fonott. Csuklójukon több karkötőt hordanak, arcukon, homlokukon jelölések vannak a szájuk és szemük körül, a férfiakhoz hasonlóan.

Család, házasság, népszokások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fulbék nő a hagyományosan fején szállított teherrel
A fulbék egyszerű, száraz fűből, nádból szőtt kunyhói

Az iszlám szerint a fulbék embernek akár négy felesége is lehet, ha a feleségeit el tudja tartani.

A lányok nem ritka, hogy már 13-15 éves korukban házasok. A fulbék túlnyomó többsége vidéken él. A hagyományosan 100 vagy annál több főből álló faluközösségek elszórtan,2-3 kunyhóból álló csoportokban élnek.

A tipikus fulbék család otthona füves kunyhó, benne általában három ággyal. A tűzhely a házon kívül, központi helyen áll, ahol a nők általában együtt dolgoznak. Ételeik általában köles kásából állnak, rajta valami szósszal.

A hideg és forró évszakokban otthoni javításaikat végzik, kutakat ásnak, felkészülnek a mezőn való ültetésekre. Kunyhóik tetejét a térségben honos magas fűből szövik a kunyhó tetejét, falait. A vizet a kútról a saját fejükön szállítják, sokszor több mérföld távolságról. A nők felelősek a fagyűjtésért, mosásért, gyermekgondozásért. Emellett szőnyegeket szőnek szárított fűből és különböző hasznos apróságokat, hogy eladhassák a piacon. Emellett eladják a maradék tejterméket is, hogy ruhát, s apró főzéshez való összetevőket vásároljanak belőle a piacon.

A fulbék családok többsége nem engedheti meg magának, hogy gyermeke tanulhasson, iskolába járhasson, nem tudják fizetni az iskolák díját, rendkívül magas közöttük az írástudatlan. Néphagyományaik: irodalom költészet, történelem, történet, legenda, közmondás, mágikus formula, és a rejtvény szóban terjednek; főleg esténként, ahol a férfiak a tűz körül üldögélve mesélik a fennmaradt hagyományokat, történeteket.

A fulbék gyerekek szerepük nagyon korán elkezdik tanulni. A fiúk többnyire követik apjukat, hogy megtanulják a szarvasmarha gondozást, kölestermesztést. Amint elérik 10. évüket ők felelősek a szarvasmarhákért. A szarvasmarha gondozásba a lányokat is bevonják, de általában csak amíg el nem érik a 9-10. évüket. A lányok gyakori feladata a tűzifa összegyűjtése és a fiatalabb testvérre való vigyázás.

A fulbék férfiak és a nők életében nagyon fontos szerepet tölt be a piac. Sok fulbék nő itt adja el a tejtermékeket, az otthon készített szalma szőnyegeket, lopótök tálakat, házi szappanokat és más válogatott árut. Sokan jönnek szarvasmarhát, kecskét vagy juhot vásárolni vagy eladni. Az emberek itt gyűlnek össze kicserélni tapasztalataikat, híreket cserélni egymás közt.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Fula people című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Peuls című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sebes Tibor: Afrika, 1973.
  • Kiszely István: A föld népei, 1986.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]