Kafferbivaly

Kafferbivaly
Bivalybika
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Alrend: Kérődzők (Ruminantia) Alrendág: Pecora Család: Tülkösszarvúak (Bovidae) Alcsalád: Tulokformák (Bovinae) Nemzetség: Tulkok Bovini Nem: Syncerus Hodgson, 1847 Faj: S. caffer (Sparrman, 1779)
Alfajok
Syncerus caffer caffer Syncerus caffer nanus Syncerus caffer brachyceros Syncerus caffer mathewsi
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Kafferbivaly témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kafferbivaly témájú médiaállományokat.

19. századi rajz

Kafferbivaly csorda.

Őserdei vagy vörös bivaly

A kafferbivaly vagy fokföldi bivaly (Syncerus caffer) a tülkösszarvúak családjába tartozó párosujjú patás.

Előfordulása

A tulkok nemzetségének (Bovini) egyetlen Afrikában élő képviselője.

Megtalálható Etiópiában, Szomáliában, Zambiában, Zimbabwében, Namíbiában, Botswanában, Mozambikban, Dél-Afrikában, Kenyában és Tanzániában.

A kafferbivaly a nyílt szavannától a sűrű bozótosokig előfordul és, ha kedve tartja olykor dagonyázik is.

Alfajai

• Syncerus caffer aequinoctialis
• szavanna bivaly (Syncerus caffer caffer)
• őserdei vagy vörös bivaly (Syncerus caffer nanus)
• szudáni bivaly vagy rövidszarvúbivaly (Syncerus caffer brachyceros)
• hegyi bivaly (Syncerus caffer mathewsi)

Megjelenése

Akár az 1,7 méteres magasságot, a 3 méteres hosszúságot és az 1000 kilogrammos tömeget is elérheti. Átlagosan egy kifejlett hím marmagassága 1,5 méter és tömege 680 kg, míg a nőstény 10 – 15 cm-rel kisebb és tömege 500 – 600 kg között van.

Életmódja

A kafferbivaly nem áll közeli rokonságban az ázsiai vízibivallyal, de eredete máig tisztázatlan. Rendkívül erős élőlény, mely még egy oroszlán falkát is tiszteletre kényszerít, ha keresztezi útját. Az embereken kívül csak kevés természetes ellensége van és képes megvédeni magát (és olykor meg is ölni) az oroszlánoktól. Az oroszlánok esetenként megölik és megeszik a bivalyokat, ám általában sok oroszlán kell egyetlen felnőtt példány leterítéséhez; leginkább a sérült vagy idős egyedeket sikerül megölni. A leopárd és a foltos hiéna csak újszülött borjakra vadászik. A házi szarvasmarhával folytatott keresztezés csak korlátozott számban sikerült és a kafferbivaly végleg megmaradt vadállatnak. Az "öt afrikai nagyvad" egyikeként a kafferbivaly fürge és félelmetes vadállat, mely évente rengeteg embert öklel fel, tapos el és öl meg. A víziló mellett elnyerte a legveszélyesebb nagyvad hírnevet.

Szaporodása

A csorda összetétele nemtől és kortól független, de léteznek csak hímekből álló csapatok is. A hím szarvainak vastagságáról ismerhető fel, melyet "szarvpáncélnak" hívnak. A bikák nyolc éves korukban válnak ivaréretté. A tehenek először öt éves korukban ellenek, 11,5 hónapos vemhességi időszakot követően. Az idősebb bikákat kiveti a csorda és általában hím csapatokba tömörülnek.

Állatkertekben

Fogságban ritkábban látható, mint a vízibivaly, elsősorban a bikák kiszámíthatatlansága miatt. Magyarországon egyedül a Budapesti Állatkertben tartják. A vörös bivaly nevű alfajt mutatják be, egy bika és két tehén él itt.

További információk

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
• Nature-wildlife.com
• Fokföldi bivaly (Syncerus caffer caffer) adatok és fotók – Wild Animals Online encyclopedia
• http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=14200707 - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).