Olajpálma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Olajpálma
a növény
a növény
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Pálmavirágúak (Arecales)
Család: Pálmafélék (Arecaceae)
Alcsalád: Pálmaformák (Arecoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Cocoeae
Alnemzetség-
csoport
:
Elaeidinae
Nemzetség: Elaeis
Faj: E. guineensis
Tudományos név
Elaeis guineensis
Jacq., Select. Stirp. Amer. Hist.: 280 (1763)
Szinonimák
  • Homotypic
    • Elaeis guineensis subsp. nigrescens A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 46 (1910), nom. inval.
    • Elaeis nigrescens (A.Chev.) Prain, Index Kew., Suppl. 4: 77 (1913), nom. inval.
  • Heterotypic
    • Palma oleosa Mill., Gard. Dict. ed. 8: n.º 6 (1768)
    • Elaeis melanococca Gaertn., Fruct. Sem. Pl. 1: 18 (1788)
    • Elaeis guineensis var. macrosperma Welw., Apont.: 584 (1859)
    • Elaeis guineensis var. microsperma Welw., Apont.: 584 (1859)
    • Elaeis melanococca var. semicircularis Oerst., Vidensk. Meddel. Naturhist. Foren. Kjøbenhavn 1858: 51 (1859)
    • Elaeis dybowskii Hua, Bull. Mus. Hist. Nat. (Paris) 1: 315 (1895)
    • Elaeis guineensis f. androgyna A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 66 (1910)
    • Elaeis guineensis var. ceredia A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 66 (1910)
    • Elaeis guineensis f. dioica A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 66 (1910)
    • Elaeis guineensis var. gracilinux A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 66 (1910)
    • Elaeis guineensis var. idolatrica A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 66 (1910)
    • Elaeis guineensis var. intermedia A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 66 (1910)
    • Elaeis guineensis var. macrocarpa A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 66 (1910)
    • Elaeis guineensis var. macrophylla A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 66 (1910)
    • Elaeis guineensis var. pisifera A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 66 (1910)
    • Elaeis guineensis f. ramosa A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 66 (1910)
    • Elaeis guineensis var. repanda A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 66 (1910)
    • Elaeis guineensis var. sempernigra A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 66 (1910)
    • Elaeis guineensis var. spectabilis A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 66 (1910)
    • Elaeis guineensis subsp. virescens A.Chev., Veg. Ut. Afr. Trop. Franç. 7: 60 (1910)
    • Elaeis guineensis var. madagascariensis Jum. & H.Perrier, Mat. Gross: 6 (1911)
    • Elaeis virescens (A.Chev.) Prain, Index Kew., Suppl. 4: 77 (1913)
    • Elaeis guineensis var. albescens Becc., Contr. Conosc. Palma Olio: 62 (1914)
    • Elaeis guineensis var. angulosa Becc., Contr. Conosc. Palma Olio: 49 (1914)
    • Elaeis guineensis f. caryolitica Becc., Contr. Conosc. Palma Olio: 65 (1914)
    • Elaeis guineensis var. compressa Becc., Contr. Conosc. Palma Olio: 71 (1914)
    • Elaeis guineensis f. dura Becc., Contr. Conosc. Palma Olio: 37 (1914)
    • Elaeis guineensis f. fatua Becc., Contr. Conosc. Palma Olio: 54 (1914)
    • Elaeis guineensis var. leucocarpa Becc., Contr. Conosc. Palma Olio: 40 (1914)
    • Elaeis guineensis var. macrocarya Becc., Contr. Conosc. Palma Olio: 71 (1914)
    • Elaeis guineensis var. rostrata Becc., Contr. Conosc. Palma Olio: 50 (1914)
    • Elaeis guineensis f. semidura Becc., Contr. Conosc. Palma Olio: 56 (1914)
    • Elaeis guineensis f. tenera Becc., Contr. Conosc. Palma Olio: 38 (1914)
    • Elaeis madagascariensis (Jum. & H.Perrier) Becc., Palme Madagascar: 55 (1914)
    • Elaeis macrophylla A.Chev., Explor. Bot. Afrique Occ. Franç. 1: 676 (1920), nom. nud.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Olajpálma témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Olajpálma témájú kategóriát.

Az olajpálma vagy afrikai olajpálma (Elaeis guineensis) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a pálmavirágúak (Arecales) rendjébe, ezen belül a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az olajpálmát többnyire óriási ültetvényeken termesztik, elsősorban Délkelet-Ázsiában; őshazája azonban Nyugat-Afrika.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pálma erőteljes törzsét beborítják az elpusztult levelek hüvelyének és nyelének maradványai. A levelek igen nagyok, a levélnyélen erős tövisek sorakoznak. A virágzatok a levelek között helyezkednek el, a virágok és a termések zsúfoltan állnak. Az afrikai olajpálma felálló törzsű, legfeljebb 30 méter magas fa, kultúrában alacsonyabb. Levele szárnyalt, a 7 méter hosszúságot is elérheti, alapján többnyire felemelkedő, majd széles ívben lehajló, a levélkék nem egyenletes eloszlásúak, és nem egészen egy síkban állnak. Kicsi, szennyesfehér virágoktól zsúfoltak a virágzati tengely ágai, amelyek minden esetben tövisszerű csúcsba futnak. Termése túlnyomórészt narancsvörös, töve gyakran sárga, a csúcsán pedig csaknem fekete, hosszúkás-tojásdad, többnyire gyengén 3 élű, legfeljebb 5 centiméter hosszú. Százával vagy ezrével tömör akár 25 kilogramm tömegű terméságazatokban helyezkedik el.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az olajpálma a legfontosabb nyersanyagok közé tartozik az élelmiszer- és kozmetikai iparban. Terméshúsából pálmaolajat (pálmazsír) nyernek, nagyrészt margarin előállításához. A mag a pálmamagolajat szolgáltatja, amelyet szappankészítésre használnak. Hektáronként és évenként 6 tonna olajukkal ültetvényei a terméshozamban leggazdagabb trópusi növénykultúrák közé tartoznak. Ezért aligha csodálható, hogy évente több ezer hektár esőerdő esik áldozatul az újabb telepítéseknek. Különösen Malajziában, amely egymaga a világtermelés kerek kétharmadát szolgáltatja, gyakran sok száz négyzetkilométernyi területen nem látunk mást, mint olajpálmát.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]