Sárgaláz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Sárgaláz vírus
YellowFeverVirus.jpg
Vírusbesorolás
Csoport: IV. csoport
Pozitív szálú ssRNS vírusok
Rend: Nidovirales
Család: Flaviviridae
Nemzetség: Flavivirus
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgaláz vírus témájú kategóriát.

A sárgaláz szúnyog által terjesztett fertőző vírusbetegség, mely emésztőrendszeri vérzést és sárgasághoz vezető májgyulladást okoz.

Formái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sárgaláznak két formája ismert:

  1. Dzsungel-sárgaláz: a trópusi esőerdőkben élő majmok között elterjedt betegség, amelyet a szúnyogok visznek át az emberre.
  2. Városi sárgaláz: a sűrűn lakott településeken a fertőzést egy másik szúnyogfaj, az Aedes albopictus terjeszti emberről emberre.

A betegség lefolyása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A betegség gyakran tünetmentes vagy enyhe lefolyású. Ritka a súlyos forma, azonban a halálozási aránya magas. A lappangási idő 3-6 nap, amelynek elteltével láz, fejfájás, hasi fájdalom és véres hányás jelentkezik. Ez után átmeneti javulás következik be, amelyet sokkos állapot és testszerte jelentkező vérzések követnek, majd kialakul a vese- és májelégtelenség, amely halált okoz. A májelégtelenség sárgasággal is párosul (innen a betegség neve).

Különösen veszélyeztetett területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Veszélyeztetett területek Afrikában (2009-es állapotok)
Veszélyeztetett területek Dél-Amerikában (2009-es állapotok)

Európában utoljára 541-549 között volt sárgaláz-járvány, miután egy globális természeti katasztrófa után a Föld klimatikus egyensúlya egy időre felborult.[1] Napjainkban a trópusi és szubtrópusi területeken szed még áldozatokat a betegség, elsősorban Afrika középső részén és Dél-Amerika északi országaiban (Brazília, Venezuela stb.).

Ellenszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sárgaláz ellen az orvostudománynak sikerült védőoltást kifejlesztenie, amely élő, legyengített (attenuált) vírusokat tartalmaz, és a beadástól számított 10 nap múlva aktivizálja az immunrendszert. Igen hatékony, és legalább 10 évre védelmet biztosít. Oltási reakcióként enyhe tünetek jelentkezhetnek: az injekció helyén bepirosodik vagy megduzzad a bőr, fejfájás, izomlázszerű tünetek, nyirokcsomó-duzzanat is előfordulhat.

A védőoltás nem ajánlott a tojásallergiában szenvedő betegeknek (mivel anaphylaxiás reakció léphet fel), legyengült immunrendszerű embereknek és azoknak, akik kortikoszteroidokat tartalmazó gyógyszereket szednek. Nem ajánlott a terhes nők és a kilenc hónapnál fiatalabb gyerekek oltása, de különös veszélyeztetettség esetén nekik is be lehet adni az oltást.

A sárgaláz által sújtott területre utazóknak az oltás kötelező. Magyarországon a védőoltást kizárólag a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpontjában (1097 Budapest, Gyáli u. 2-6., Tel: 215-0756) adják be, háziorvosnál nem. Az oltásról kétnyelvű nemzetközi oltási könyvet (International Certificate of Vaccination) adnak, amelynek felmutatását az érintett országok hatóságai a be- és kiutazáskor kérhetik. Ha a tranzit ország sárgalázfertőzött, de a célország nem, akkor is kérhetik az oltási könyvet, illetve az oltás igazolását!

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. David Keys: Katasztrófa – Hogyan változtatta meg egyetlen természeti csapás a világtörténelmet?, Vince Kiadó, Budapest, 2002.