Bíbic

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Bíbic
Northern Lapwing.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Lilefélék (Charadriidae)
Alcsalád: Bíbicformák (Vanellinae)
Nem: Vanellus
Faj: V. vanellus
Tudományos név
Vanellus vanellus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
A fészkelő- és telelőterületeA fészkelő- és telelőterülete
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Bíbic témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bíbic témájú médiaállományokat.

A bíbic könnyen felismerhető széles szárnyairól és csapongó röptéről
Fiatal példány.

A bíbic, régi népi nevein libuc, kibic, klíbicz (Vanellus vanellus) a lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a lilefélék (Charadriidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2001-ben „Az év madarává” választotta.

Tartalomjegyzék

Előfordulása [szerkesztés]

A faj Eurázsia lakója, elsősorban a síkvidéki vizes területek, de akár hegy- és dombvidéki medencék, folyóvölgyek képezik otthonát. Költőhelye alacsony füvű réteken, legelőkön található.

Megjelenése [szerkesztés]

Igen feltűnő, fekete-fehér alapszínű, bóbítás madár. Feje változó mértékben fekete hosszú bóbitájával együtt, hasonlóan a fényben zöldesen csillogó, széles, lekerekített szárnyaihoz. Csőre meglehetősen rövid. A torok csak nászidőszakban fekete, egyébként fehér. Hasa és arcrésze fehér, szárnyalja halvány gesztenyevörös. A fiókák rejtőszínűek, hasuk krémszínű, hátuk világosbarna alapon sötéten foltozott.

Átlagos testhossza 28–31 centiméter, szárnyfesztávolsága ehhez képest meglehetősen nagy, 82–87 centiméteres. A bíbicek kb. 140–320 grammot nyomnak. A nemek egyformák.

Életmódja [szerkesztés]

A bíbic különféle rovarokkal, pókokkal, csigákkal, gyűrűsférgekkel táplálkozik, amelyeket rövid, hegyes csőrével kap el, miközben kimért léptekkel halad az alacsony vízben vagy a fűben. Magányos madár, de táplálékban gazdag helyen több példány is összegyűlhet. A faj rövidtávú vonuló, késő ősszel-kora télen kisebb csapatokban indul útnak, és már kora tavasszal hazatér. A magyar bíbicek elsősorban az Atlanti-óceán partvidékén és Északnyugat-Afrikában telelnek.

Szaporodása [szerkesztés]

A bíbicfészek mindig 4 tojásból áll
Vanellus vanellus

A vándorlásból visszatérő bíbicek előszeretettel keresik fel régebbi költőhelyeik környékét. Egy területen több pár is fészkelhet, de sosem túlságosan közel egymáshoz, ugyanis a bíbic territóriumot tart fenn fészke körül. A párzást látványos, csapongó, akrobatikus násztánc előzi meg.

A fészek egy talajba kapart, száraz fűszálakkal bélelt mélyedés, amelybe minden esetben 4 terepszínű (barnás-olajzöld) tojás kerül. Az évi egy költés után a kotlás kb. 24 napig tart, majd a kisebb rovarokkal etetett fiókák öt hét alatt repülnek ki. A hím hősies védekezése ellenére a fiókák több, mint harmada a ragadozók vagy a természeti csapások áldozatául esik. Ha a fészekalj elpusztul, egy-vagy két pótköltésre kerülhet sor.

Kárpát-medencei előfordulása [szerkesztés]

A bíbic mindenütt előfordul a Kárpát-medencében. Ősszel és tavasszal számos északabbra költő példány vonul át a Kárpát-medencén, és enyhébb idő esetén akár el is időzhetnek itt.

Magyarországi becsült állománysűrűsége 93–150 ezer fészkelő pár. Némileg negatív tendencia érvényesül a példányszám változásában. Magyarországon a legtöbb bíbic a Tisza vidékén és a Tiszántúlon fordul elő. 2001-ben a Magyar Madártani Egyesület a bíbicet tette meg az Év Madarává.

Védettsége [szerkesztés]

A Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint a bíbicet nem fenyegeti különösebb veszély. SPEC értékelése sincsen. Ez elsősorban óriási elterjedési területéből adódó nagy példányszámából fakad, ugyanis szinte mindenütt kisebb arányú fogyás tapasztalható. Ennek oka alapvetően a vizes élőhelyek megszűnése, illetve a mezőgazdasági területek terjeszkedése. A munkagépek és a ragadozók mellett a váratlanul hideg tavasz is megtizedelheti az állományt. A 20. század elejéig a bíbictojás keresett csemege volt.

Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 forint.

Források [szerkesztés]

További információk [szerkesztés]