Abrakzab

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Abrakzab
Abrakzab példányok virágzás közben
Abrakzab példányok virágzás közben
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Perjefélék (Poaceae)
Alcsalád: Perjeformák (Pooideae)
Nemzetség-
csoport
:
Aveneae
Nemzetség: Zab (Avena)
Faj: A. sativa
Tudományos név
Avena sativa
L. (1753)
Szinonimák
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Abrakzab témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Abrakzab témájú kategóriát.

Az abrakzab (Avena sativa) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó növényfaja. Főleg a hűvösebb mérsékelt éghajlatot kedveli. A szemtermés előnyös beltartalmi jellemzői miatt - magas fehérjetartalom, némi zsír, az ásványi anyagok közül jelentősebb a kalcium, foszfor, E-vitamin - megfelelő takarmánygabona, és emberi táplálék. A szalmáját szintén használják állatok takarmányozására.[1]

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az abrakzab csak kultúrában ismert őse, a hélazab (Avena fatua) keletkezési helye valószínűleg a mediterráneum. A síkságoktól 1400 méter magasságig termeszthető. Ma számos fajtája sok területen elterjedt.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az abrakzab egyéves fű, felálló, erőteljes, sima és kopasz, 60-150 centiméter magas szárakkal. Töve bokros. A levélnyelvecske rövid, tojásdad, kihegyezetten fogazott. A levélhüvely kopasz a szárat lazán veszi körül, a fülecske hiányzik. A levéllemez 10-16 milliméter széles és 30 centiméter hosszú, keskeny hegybe fut, érdes, szürkészöld. A laza buga 15-30 centiméter hosszú. Ágai egy oldalra nézők, nem egyforma hosszúak, vízszintesen elállók vagy gyengén felfelé irányulnak, 1-3 füzérkéjük van.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az abrakzab elvadulva gyomtársulásokban él. A termesztésben az üde vagy kissé nyirkos, tápanyagban gazdag, bázisokban szegény, gyengén savanyú agyag-, vályog- vagy homoktalajokon nő a legjobban. Meglehetősen igénytelen.

A virágzási ideje június.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A zab termesztése Hozzáférés: 2015. március 13.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]