Szarka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Szarka
Pica pica00.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Alrendág: Corvida
Öregcsalád: Corvoidea
Család: Varjúfélék (Corvidae)
Nem: Pica
Brisson, 1760
Faj: P. pica
Tudományos név
Pica pica
Linnaeus, 1758
Elterjedés
A szarkák nemzetségét bemutató elterjedési terület. Minden szín a szarka egyik faját vagy alfaját jelöli: zöld: Pica p. pica,  világoszöld: P. p. asirensis, barnászöld: P. p. bactriana, piros: P. p. bottanensis, sötétzöld: P. p. fennorum, kék: P. p. galliae, türkiz: P. p. germanica, sárga: P. p. hemileucoptera, lila: P. p. hudsonia, barna: P. p. jankowskii, világos narancs: P. p. japonica,  sötétkék: P. p. kamtschatica, hell pink: P. p. leucoptera,  narancs: P. p. mauritanica, világoskék: P. p. melanotos, pink:  P. p. nuttalli, bordó: P. p. sericea A szarkák nemzetségét bemutató elterjedési terület. Minden szín a szarka egyik faját vagy alfaját jelöli:

zöld: Pica p. pica, világoszöld: P. p. asirensis, barnászöld: P. p. bactriana, piros: P. p. bottanensis, sötétzöld: P. p. fennorum, kék: P. p. galliae, türkiz: P. p. germanica, sárga: P. p. hemileucoptera, lila: P. p. hudsonia, barna: P. p. jankowskii, világos narancs: P. p. japonica, sötétkék: P. p. kamtschatica, hell pink: P. p. leucoptera, narancs: P. p. mauritanica, világoskék: P. p. melanotos, pink: P. p. nuttalli, bordó: P. p. sericea

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Szarka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szarka témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szarka témájú kategóriát.

A szarka, más néven közönséges- vagy európai szarka (Pica pica) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a varjúfélék (Corvidae) családjába tartózó faj.

Előszeretettel gyűjti össze fészkébe a fényes, csillogó tárgyakat, ezért a népi folklórban mint „tolvaj szarka” él. A papagájhoz hasonlóan megtanítható az emberi beszéd utánzására. Az egyetlen madár, amelyről tudott, hogy képes felismerni magát a tükörben,[1] amit a fejlett éntudat jelének tartanak.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerika nyugati részén szinte mindenütt honos.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pica pica asirensis
  • Pica pica bactriana
  • Pica pica bottanensis
  • Pica pica camtschatica
  • Pica pica fennorum
  • Pica pica galliae
  • Pica pica hemileucoptera
  • Pica pica leucoptera
  • Pica pica mauretanica
  • Pica pica melanotos
  • Pica pica pica
  • Pica pica sericea - lehet, hogy önálló faj

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E madár testhossza 40-45 centiméter, farokhossza körülbelül 20-22 centiméter, szárnyfesztávolsága 60 centiméter és testtömege 200-250 gramm. Mindkét nemnek fekete-fehér tollazata és hosszú, ék alakú szárnya van.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szarka bokrokkal és fákkal tarkított kultúrtájak, facsoportok és bozótosok, parkok lakója. Magányosan vagy párosban él. Táplálkozáskor több madár is összegyűlhet. A szarka mindenevő, a magoktól és rovaroktól kezdve tojásokig, madárfiókákig, dögökig mindent megeszik, néha nagyobb emlősöket tisztít meg az élősködőktől. Időnként előfordul, hogy nálánál kisebb, de felnőtt madarakat (feketerigót és egyéb énekesmadarakat) is megöl és elfogyaszt.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szarka egy éves korában lesz ivarérett. A szarkapár élethosszig tartó monogám párkapcsolatban él, és nem túl szigorú teleken kitart a költőterületén. A párzási időszak áprilistól júniusig tart. Általában egyszer költ, de ha az előző fiókák elpusztulnak, akkor még egy fészekaljat rak. A fészekalj általában 5-7 halványkék vagy zöld, barna pettyes tojásból áll. A szarkafészek nagy, fedett építmény, amely gallyakból készül és agyaggal vagy trágyával van kitapasztva. Vékony gabonaszár, vagy szőr béleli, ez utóbbit a szarka időnként élő állatból tépi ki. A két szülő már márciusban a kora reggeli órákban építeni kezdi nagy, gömb alakú, zárt fészkét, amelyen csak oldalt van bejárónyílás. A fészket magasan a fák koronájában helyezik el, vagy csupán néhány méter magasságban bokrokban, de mindig ujjnyi vastag, sokszor tüskés ágak sűrű szövevényében. Egyes párok háborítatlanul költenek az autópályák melletti bokrokban, mások a városok területén. A tojásokat egyedül a tojó költi ki, de a hím eközben eteti a tojót. A költés 17-18 napig tart. A fiatal madarak 3-4 hetesen repülnek ki.

Intelligenciája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legintelligensebb állatok között tartják számon, én-tudattal rendelkezik, a madarak közül egyedüliként felismeri önmagát a tükörben.[2] Kognitív képességeit annak a bizonyítékának tartják, hogy az intelligencia kifejlődése a varjúfélék és a főemlősök esetében független folyamat. A szarka képes eszközöket használni, élelmiszert tárolni, szenzoros emlékezettel rendelkezik, saját tapasztalataí alapján képes fajtársai viselkedését előrelátni.[3] Az eleséget megfelelő méretű adagokra osztja annak függvényében, hogy hány és mekkora fiókái vannak. Fogságban tartott egyedek utánozzák az emberi hangot, fészkük tisztításához eszközöket vesznek igénybe. Vadon csapatba szerveződnek, és komplex stratégiákat alkalmaznak mikor más madarakra vadásznak vagy ha ragadozóval kerülnek szembe.[4]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. (2008. augusztus 19.) „Mirror-Induced Behavior in the Magpie (Pica pica): Evidence of Self-Recognition”. PLoS Biology 6 (8). DOI:10.1371/journal.pbio.0060202. Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 23. Laikus összefoglaló – Critical Biomass (2008. augusztus 22.) 
  2. Frans de Waal, The Age of Empathy: Nature's Lessons for a Kinder Society (New York: Harmony Books, 2009), 149.
  3. Prior H. (2008.). „Mirror-Induced Behavior in the Magpie (Pica pica): Evidence of Self-Recognition”. PLoS Biology 6 (8), e202. o, Kiadó: Public Library of Science. DOI:10.1371/journal.pbio.0060202. PMID 18715117. Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 21.  
  4. Meet the Magpie, (AuthorHouse, 2010) By Joyce Robertson, page 5

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]