Papagájfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Papagájfélék
Zöldszárnyú ara (Ara chloroptera)
Zöldszárnyú ara (Ara chloroptera)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
(Illiger, 1811)
Alcsaládok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Papagájfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Papagájfélék témájú kategóriát.

A papagájfélék (Psittacidae) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe tartozó egyik család.

A család mérete nem minden rendszertani felfogás szerint azonos, egyesek alcsaládként ide sorolják a lórikat és a kakadukat is, mások ezeket külön családoknak tekintik. Ez utóbbi álláspont szerint 10 alcsalád, 83 nem és 366 faj tartozik a családba.

Nevezetesek intelligenciájukról: 2008-ban például egy tokiói arapapagáj tett szert hírnévre azzal, hogy fél perc alatt szétszed egy ördöglakatot;[1] beszédtevékenységük messze túlmutat a puszta ismétlésen: olykor összetett kérdések megválaszolására is képesek.[2] Díszállatként minden fajból szívesen tartják őket, kétségkívül az egyik legnépszerűbb és legismertebb madárcsalád a világon.

A papagáj név[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A papagáj elnevezés az arab babbagá szóból származik. Ennek eredete pedig egy afrikai nyelv, valószínűleg a Sierra Leonéban beszélt temne vagy timneh nyelv pampakaj szava, ami „fecsegőt” jelent, és az ott honos jákópapagájt jelöli.[3] Így kerülhetett az arab kereskedők közvetítésével a madárral együtt az elnevezés is Európa számos nyelvébe, így az olaszba (papagallo), görögbe (papagasz), németbe (Papagei), oroszba (попугай) és a magyarba is.[4] Franciául a papagáj neve perroquet (a Pierre személynév becézett formája, tehát „Peti”), ami talán egy hajdani híres példány neve után terjedt el. Innen származik a madár angol parrot neve is.

Származásuk, elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megtalálhatók a legtöbb kontinensen, kivéve:

A legtöbb faj a trópusokon él, de egyesek felmerészkednek a magashegységekbe, a hóhatár közelébe is. Régebben a holarktikus faunaterületen is jelen voltak, de valamennyi itt élt fajuk kipusztult.

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos fajuk feltűnő, élénk színekben pompázó tollruhájáról ismert, de vannak szerény megjelenésűek is. Bár tollazatukban bármilyen szín előfordulhat, messze a legjellemzőbb színük a zöld.

Nyakuk rövid és a lábuk is meglehetősen rövid. Külső lábujjaik hátrafelé nyúlnak, és sok fajnál (az egészen fiatal fiókák kivételével) vetélhetőek is. A legtöbb papagáj nemcsak arra képes, hogy egyik lábával megragadja táplálékát, de azt lábával a csőréhez is tudja (és szokta) emelni, ami más madaraknál nagy ritkaság. Csőrkampójuk belső oldalán kemény reszelőlécek futnak, alsó csőrkávájuk durva, tompa. Nyelvük húsos. A nagyobb testű fajok csőre annyira erős, hogy még a dióéhoz hasonlóan csonthéjas termések héját is fel tudják törni. Az ennyire erős izmoknak azonban nagyobb csontokra kell tapadniuk, ezért a papagájok feje testükhöz viszonyítva meglehetősen nagy.

Testhosszuk fajonként igen különböző: a legkisebb mintegy 9 cm, a legnagyobb 1 m körüli.

Életmódjuk, élőhelyük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kizárólagosan növényevők. Főleg gyümölcsön és magvakon élnek. Közismert alakú, erős csőrükkel feltörik, szétzúzzák és szétforgácsolják a magvakat, így készítve elő azokat az emésztésre. Ennek érdekében az alsó csőrkávára kampósan ráboruló felső kávát az orrnyílások mögött található ízülettel képesek koponyájuk irányába is mozgatni. Alsó csőrkávájukkal és nyelvükkel a felső káva reszelőléceire tolják, szorítják a szétzúzni kívánt magvakat.

Többségük a fák lombkoronájában élnek, de más madaraktól eltérően az ágakon nem ugrálnak, hanem kúsznak-másznak, nagyobb távolságokra repülnek. Ennek érdekében mászás közben sok faj nemcsak a lábaival, de a csőrével is kapaszkodik – általánosságban elmondható, hogy a papagájok csőrüket és lábukat nemcsak ügyesen, de összehangoltan használják.

Az óvilági faunabirodalomban egyes szavannalakó fajok megtanultak a föld felszínéről táplálkozni és a talajon futni, sőt, a földön is fészkelnek, de szinte valamennyi ilyen faj termeszdombokban, sziklák vagy lejtők odvaiban és gödreiben költ; igazi fészket nem rak – az általános szokástól eltérően egy fajuk, a barátpapagáj nagy, társas fészkeket épít.

Fehér tojásaikból a fészeklakó fiókák többnyire csupaszon bújnak ki, és amíg fel nem cseperednek, a két szülő közösen gondozza őket.

Sok faj nagy, lármás csapatokban él, ami igen feltűnővé teszi őket. Ennek ellenére kevés ragadozó zsákmányolja őket, mert rendkívül éberek.

Felhasználásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feltűnő tollazatuk, jó emlékezőtehetségük és kiváló hangutánzó készségük miatt számos fajuk kalitkában tartott díszmadárként közkedvelt.

Rendszerezésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A családba alábbi alcsaládok, nemek és fajok tartoznak

Sörtésfejű papagájformák (Psittrichadinae)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alcsalád egyetlen neme:

Coracopsinae[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Coracopsinae alcsaládhoz egyetlen nem tartozik:

Valódi papagájformák (Psittacinae)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alcsaládba mintegy 60 élő és néhány kihalt nemet sorolnak.

Szürkepapagáj (Psittacus erithacus)

Ismertebb nemek:

Valószínűleg ebbe az alcsaládba tartoznakaz alábbi kihalt fajok is:

Nesztorpapagáj-formák (Nestorinae)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alcsalád egyetlen neme:

Bagolypapagájformák (Strigopinae)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alcsalád egyetlen neme:

  • Strigops – 1 fajjal: Strigops habroptilus

Denevérpapagáj-formák (Loriculinae)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alcsaládjába egyetlen nem tartozik:

Harkálypapagáj-formák (Micropsittinae)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alcsaládba egyetlen nem tartozik:

Laposfarkú papagájformák (Platycercinae)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alcsaládba 11 nem tartozik

Földipapagájformák (Pezoporinae)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alcsaládba 2 nem tartozik:

Nemespapagájformák (Psittaculinae)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alcsaládba 12 nem tartozik:

Újvilági papagájformák (Arinae)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárga-kék ara (Ara ararauna)
Barátpapagáj (Myiopsitta monachus)

Az alcsaládba 31 nem tartozik:

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lenyomja az embert az intelligens papagáj (Index, 2008. március 28.)
  2. Papagájul közérthetően (Nyest, 2009. július 2.)
  3. A papagáj név eredete
  4. Papagáj szócikk. In Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár. Budapest: Arcanum Adatbázis. 2001. = Arcanum DVD Könyvtár, 2. ISBN 9639374121  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]