Jákópapagáj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Wikipédia:Hogyan használd a taxoboxokat?Infobox info icon.svg
Jákópapagáj
2007-10-28 AfricanGrayParrot SideView Meru.jpg
Státusz
••••••• Mérsékelten veszélyeztetett •••••••
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
Alcsalád: Valódi papagájformák (Psittacinae)
Nem: Psittacus
Faj: P. erithacus
Tudományos név
Psittacus erithacus
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Jákópapagáj témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Jákópapagáj témájú médiaállományokat.

Graupapagei3.jpg

A jákópapagáj vagy más néven szürkepapagáj (Psittacus erithacus) a madarak (Aves) osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez, ezen bel a papagájfélék (Psittacidae) családjához tartozó Psittacus nem egyetlen faja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előfordulása

Közép- és Nyugat-Afrika sík részének trópusi és szubtrópusi erdőiben él. Az állatkereskedelemnek és az élőhely szűkülésének köszönhetöen e madár állománya csökken.

[szerkesztés] Alfajai

  • kongói szürkepappagáj (Psittacus erithacus erithacus) – ez az alfaj él Közép-Afrikában, főleg a Kongó-medencében. Jellemző rá a fekete csőr és a világospiros faroktollak. Ez az alapfaj
  • Timneh-szürkepapagáj (Psittacus erithacus timneh) – ez az alfaj él Nyugat-Afrikában. Jellemzői a sötétvörös faroktollak, a felső csőrkávája barnás-rózsaszínű, tollazta sötátszürke. Az alapfajnál kisebb.
  • príncipe-szigeti szürkepapagáj (Psittacus erithacus princeps) – ez az alfaj kizárólag Príncipe szigetén él és veszélyeztettnek számít. Ez a legkisebb a három alfaj közül.
Psittacus erithacus timneh

[szerkesztés] Megjelenése

Testhossza 33-40 centiméter, szárnyfesztávolsága legfeljebb 70 centiméter és testtömege maximum 450 gramm. Tollazata a hátán és fején sötétszürke, a hasán és a szeme körül világosszürke. A farka élénkpiros. A felső csőrkávája egy ízület segítségével a fejtől függetlenül is mozgatható; alsó csőrkávája előre-hátra mozdítható, így széleit a csőr felső részének keresztbordáin élesítheti. Fára mászás közben a csőr „harmadik lábként” szolgál. A lábával kiválóan tud fára mászni és a táplálékot is a csőréhez tudja vinni vele. Mindkét külső ujja hátrafelé áll, a középsők pedig előre, így markoló szerszámként tudja használni őket.

[szerkesztés] Életmódja

Párban él, csapatosan alszik és táplákozik. Tápláléka magokból, diókból, gyümölcsökből, virágokból és levelekből tevődik össze. Fogságban 50-80 évet is élhet.

[szerkesztés] Szaporodása

Az ivarérettséget 2-4 éves korban érik el. A költési időszak a helytől és az éghajlattól függ. A fészek általában egy magas fa hasadékában vagy odvában helyezkedik el. Egy fészekaljban rendszerint 3-4 fehér gömbölyded, fényes tojás van, ezeken a tojó 30-32 napig kotlik. A fiatal madarak legkésőbb 80 nap után repülnek ki.

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozás