Jákópapagáj

Jákópapagáj
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes) Család: Papagájfélék (Psittacidae) Alcsalád: Valódi papagájformák (Psittacinae) Nem: Psittacus Faj: P. erithacus
Tudományos név
Psittacus erithacus Linnaeus, 1758
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Jákópapagáj témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Jákópapagáj témájú médiaállományokat.

A jákópapagáj vagy más néven szürkepapagáj (Psittacus erithacus) a madarak (Aves) osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, ezen belül a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó Psittacus nem egyetlen faja.

Előfordulása

Közép- és Nyugat-Afrika sík részének szubtrópusi és trópusi erdőiben él. Az állatkereskedelem és az élőhely szűkülése miatt a madár állománya csökken.

Alfajai

• kongói szürkepapagáj (Psittacus erithacus erithacus) – ez az alfaj él Közép-Afrikában, főleg a Kongó-medencében. Jellemző rá a fekete csőr és a világospiros faroktollak. Ez az alapfaj
• Timneh-szürkepapagáj (Psittacus erithacus timneh) – ez az alfaj él Nyugat-Afrikában. Jellemzői a sötétvörös faroktollak, a felső csőrkávája barnás-rózsaszínű, tollazta sötátszürke. Az alapfajnál kisebb.
• príncipe-szigeti szürkepapagáj (Psittacus erithacus princeps) – ez az alfaj kizárólag Príncipe szigetén él és veszélyeztettnek számít. Ez a legkisebb a három alfaj közül.

Psittacus erithacus erithacus

Psittacus erithacus timneh

Megjelenése

Testhossza 33-40 centiméter, szárnyfesztávolsága legfeljebb 70 centiméter és testtömege legfeljebb 450 gramm. Tollazata a hátán és fején sötétszürke, a hasán és a szeme körül világosszürke. A farka élénkpiros. A felső csőrkávája egy ízület segítségével a fejtől függetlenül is mozgatható; alsó csőrkávája előre-hátra mozdítható, így széleit a csőr felső részének keresztbordáin élesítheti. Fára mászás közben a csőr „harmadik lábként” szolgál. A lábával kiválóan tud fára mászni és a táplálékot is a csőréhez tudja vinni vele. Mindkét külső ujja hátrafelé áll, a középsők pedig előre, így markoló szerszámként tudja használni őket.

Életmódja

Párban él, csapatosan alszik és táplákozik. Tápláléka magokból, diókból, gyümölcsökből, virágokból és levelekből tevődik össze. Fogságban 50-80 évet is élhet. Képes 300-400 szót is megtanulni.

Szaporodása

Az ivarérettséget 2-4 éves korban érik el. A költési időszak a helytől és az éghajlattól függ. A fészek általában egy magas fa hasadékában vagy odvában helyezkedik el. Egy fészekaljban rendszerint 3-4 fehér gömbölyded, fényes tojás van, ezeken a tojó 30-32 napig kotlik. A fiatal madarak legkésőbb 80 nap után repülnek ki.

Források

• ↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.) (angolul)
• ↑ Itis.gov: A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.) (angolul)
• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 

További információk

• Képek az interneten a fajról
• Internet Bird Collection - videók a fajról