Jákópapagáj
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Státusz | ||||||||||||||||||
| ••••••• Mérsékelten veszélyeztetett ••••••• | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Psittacus erithacus Linnaeus, 1758
|
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Jákópapagáj témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Jákópapagáj témájú médiaállományokat. |
A jákópapagáj vagy más néven szürkepapagáj (Psittacus erithacus) a madarak (Aves) osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez, ezen bel a papagájfélék (Psittacidae) családjához tartozó Psittacus nem egyetlen faja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Közép- és Nyugat-Afrika sík részének trópusi és szubtrópusi erdőiben él. Az állatkereskedelemnek és az élőhely szűkülésének köszönhetöen e madár állománya csökken.
[szerkesztés] Alfajai
- kongói szürkepappagáj (Psittacus erithacus erithacus) – ez az alfaj él Közép-Afrikában, főleg a Kongó-medencében. Jellemző rá a fekete csőr és a világospiros faroktollak. Ez az alapfaj
- Timneh-szürkepapagáj (Psittacus erithacus timneh) – ez az alfaj él Nyugat-Afrikában. Jellemzői a sötétvörös faroktollak, a felső csőrkávája barnás-rózsaszínű, tollazta sötátszürke. Az alapfajnál kisebb.
- príncipe-szigeti szürkepapagáj (Psittacus erithacus princeps) – ez az alfaj kizárólag Príncipe szigetén él és veszélyeztettnek számít. Ez a legkisebb a három alfaj közül.
|
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 33-40 centiméter, szárnyfesztávolsága legfeljebb 70 centiméter és testtömege maximum 450 gramm. Tollazata a hátán és fején sötétszürke, a hasán és a szeme körül világosszürke. A farka élénkpiros. A felső csőrkávája egy ízület segítségével a fejtől függetlenül is mozgatható; alsó csőrkávája előre-hátra mozdítható, így széleit a csőr felső részének keresztbordáin élesítheti. Fára mászás közben a csőr „harmadik lábként” szolgál. A lábával kiválóan tud fára mászni és a táplálékot is a csőréhez tudja vinni vele. Mindkét külső ujja hátrafelé áll, a középsők pedig előre, így markoló szerszámként tudja használni őket.
[szerkesztés] Életmódja
Párban él, csapatosan alszik és táplákozik. Tápláléka magokból, diókból, gyümölcsökből, virágokból és levelekből tevődik össze. Fogságban 50-80 évet is élhet.
[szerkesztés] Szaporodása
Az ivarérettséget 2-4 éves korban érik el. A költési időszak a helytől és az éghajlattól függ. A fészek általában egy magas fa hasadékában vagy odvában helyezkedik el. Egy fészekaljban rendszerint 3-4 fehér gömbölyded, fényes tojás van, ezeken a tojó 30-32 napig kotlik. A fiatal madarak legkésőbb 80 nap után repülnek ki.
[szerkesztés] Források
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján (2008. 12. 16.)
