Zöldszárnyú ara
|
|
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Ara chloropterus (Gray, 1859) |
||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
|
Ara chloroptera |
||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Zöldszárnyú ara témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Zöldszárnyú ara témájú médiaállományokat. |
A zöldszárnyú ara (Ara chloropterus vagy Ara chloroptera) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Argentína, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Panama, Paraguay, Peru, Suriname, Venezuela területén honos. Eredeti élőhelyén a trópusi erdőkben él párokban. Betelepítették Puerto Rico szigetére is.
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 90 centiméter, testtömege 1000–1500 gramm, nagy testű papagáj, ék alakú farokkal és csupasz pofatájékkal, melyben vörös színű dísztollak ülnek. Alapszíne mélyvörös, azonban hátának középső része és a farcsíkja kék, halványsárga írisze pedig kiemeli élénk színeit. A tojó valamivel kisebb.
Életmódja [szerkesztés]
Viszonylag óvatos madár, röpte gyors, egyenes, szabályos erőteljes szárnycsapásokkal. Kis csoportokban, néha viszont akár száznál is több egyedet számláló csapatokat alkot. Tápláléka magvak, gyümölcsök, bogyók és hajtások.
Szaporodása [szerkesztés]
Korhadó pálmafák üregeiben fészkel. Tél végén, illetve kora tavasszal rakja tojásait – fészekaljanként kettőt –, amelyből a fiókák 4–5 hét elteltével kelnek ki. Kirepülésük a 15. héten várható, azonban teljes önállóságukig még egy további hónap szükséges.
Tartása [szerkesztés]
Igen kedvelt madár, az arák közül a sárga-kék ara után ez a faj a második leggyakoribb fogságban tartott madár.
Magyarországon is több állatkertben tartják, a legnagyobb csapatok a Szegedi Vadasparkban és a Nyíregyházi Állatparkban láthatóak.
Képek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27.)
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27.)
- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27.)
- Díszmadár magazin

