Királyamazon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Királyamazon
Stavenn Amazona guildingii 01.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
Alcsalád: Újvilágipapagáj-formák (Arinae)
Nem: Amazon-papagáj (Amazona)
Faj: A. guildingii
Tudományos név
Amazona guildingii
(Vigors, 1837)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Királyamazon témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Királyamazon témájú kategóriát.

A királyamazon (Amazona guildingii) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába és az újvilágipapagáj-formák (Arinae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Kis-Antillákhoz tartozó Saint Vincent sziget területén honos. a szigetország nemzeti madara.[1]

Hegyi esőerdők lakója.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magassága 40 centiméter. Testének nagy része zöld, feje fehér és kék, hullámos tarkótollakkal. Repülés közben válnak láthatóvá sárga és naracsszínű szárnyfoltjai.

BxZ Amazona guildingii 00.jpg

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget magasabb részein ( 300 és 700 méter között) költ, táplálkozás végett az alcsonyabb, megmunkált területeket keresi fel. Nem félénk, csak kifejezett zavarásra röppen fel. Szapora szárnycsapásokkal, gyorsan repül. Párokban, vagy családi kötelékben magokkal, gyümölcsökkel, és virágokkal táplálkozik.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fészekodú gyanánt fák üregeit használ­ja. Fészekalja két tojásból áll. A tojó egyedül ül a tojásokon, a hím eteti közben. A kotlási idő 26 nap, a kirepülési idő 9-10 hét.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel egyetlen szigeten található meg a faj összegyedszáma sohasem lehetett magas. A szigeten tapasztalható vulkánkitörések (1902-ben, 1970-ben és 1979-ben) valamint a rendszeresen fellépő hurrikánok sok madarat pusztítanak el. A helybéli lakosok korábban vadászták a papagájokat részben élelmezési célokra, nagyobb részben viszont a madárkereskedelem miatt. A populáció ijesztő ütemű csökkenése miatt a CITES első függelékébe sorolták, így a kereskedelem a fajjal tilos. Azóta úgy tűnik sikerült a populáció csökkenését megállítani. Az őslakosok ma már nem vadásszák, hanem óvják a papagájokat. Jelenleg nagyjából 500 példánya élhet. Néhány állatkertben és madárparkban is tartják.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. St. Vincent and the Grenadines National Symbols. visitsvg.com. (Hozzáférés: 2010. augusztus 9.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]