Spix-ara
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett       |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Cyanopsitta spixii (Wagler, 1832) |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Spix-ara témájú médiaállományokat. |
A Spix-ara (Cyanopsitta spixii) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó Cyanopsitta nem egyetlen faja. Nevét a német természettudósról, Johann Baptist von Spixről kapta.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Dél-Amerikában Brazília északkeleti sarkában éltek, száraz, bokros szavannán, elszórt erdős területeken.
Jelenleg kihalóban van lakóterületük pusztítása és az illegális befogásuk miatt. Megszerveztek egy visszatelepítő programot, de a faj jelenleg a vadonban kihalt fajnak számít.
[szerkesztés] Megjelenése
Hosszú szárnya és farka van, a tollazatára a kék és a szürke szín a jellemző.
