Kasmír (régió)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kashmir map big.jpg
Nanga Parbat, a világ 9. legmagasabb csúcsa a pakisztáni Kasmírban.

Kasmír (urduul: کشمیر) az Indiai szubkontinens északnyugati régiója. Történelmileg a név a Nagy-Himalája és a Pir Panjal vonulatai közti völgyre utal. Ma ennél nagyobb területet értenek alatta, amely magában foglalja az indiai Dzsammu és Ladak régióit, a pakisztáni Északi Területeket és a kínai Akszaj Csint.

Kasmír a hinduizmus, később a buddhizmus fontos központja volt.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerkezet, kialakulás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület fele 2000 m-nél magasabb hegység, másik fele 1000 m alatti fennsík. Az Északkasmíri- és Délkasmíri-Himalája között helyezkedik el a tulajdonképpeni Kasmír, a Kasmíri-völgy. Kialakulásában a Gondwana őskontinensről leszakadt Tibeti masszívum és az Eurázsiai lemez, majd mindezekhez a Dekkán ütközése játszotta a legfontosabb szerepet. A köztük elhelyezkedett üledék felgyűrődése ma is tart.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata monszun jellegű, de szélsőségektől mentes.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület az Indus vízrendszeréhez tartozik. Jelentősebb folyója még a Jhelum. A folyók bővizűek, felsőszakasz jellegűek. Tavai közül a Dal és a Wular érdemel említést.

Növényzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régiót északon magashegységi sivatag és tundra, délen fenyves, szubtrópusi hegyi esőerdő jellemzi.

Talaj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Északon, illetve a magasabb területeken váz és podzol talajok, míg délen a barna erdei talajok a jellemzőek.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kezdetektől a brit uralom végéig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A térség korai fejlődése az Indus-völgyi civilizációban csúcsosodott ki. Az árják megjelenését követően később a Maurja Birodalom terjesztette ki fennhatóságát Kasmírra.

A döntő változást az iszlám hódítás jelentette a vidéken a 11-12. században. A Delhi Szultanátus, majd a Mogul Birodalom uralta a területet.

A brit hódítás során 1846. március 16-án, az amritsari szerződéssel jött létre a közvetlenül a brit koronától függő (az ún. Hercegi Államok közé tartozó) Jammu és Kasmír Állam, Gulab Szingh maharadzsa uralma alatt.

A zömmel muszlimok lakta állam India függetlenségééig, 1947. augusztus 15-ig nem döntötte el, hogy Indiához vagy Pakisztánhoz kíván-e csatlakozni.

A kasmíri konfliktus kezdetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A konfliktus alapját Kasmír geopolitikai helyzete képezte: a kínai, orosz, muszlim és hindu kultúrkör és érdekszféra ütközőpontján helyezkedett el. Gazdaságilag, közlekedésföldrajzilag a későbbi Pakisztánhoz kötődött, uralkodója azonban a függetlenség gondolatával kacérkodó hindu Hari Szingh maharadzsa volt.

1947 szeptemberében azonban Pakisztán felől fegyveresek törtek be Kasmírba, Pakisztán pedig gyakorlatilag blokád alá vette a területet. Október 22-én pedig pakisztáni fegyveresek – elvileg a kormányzattól függetlenül – megkezdték Jammu és Kasmír megszállását. Ennek hatására az uralkodó október 26-án aláírta az Indiához való csatlakozást, mely másnap hatályba lépett. Az indiai csapatok 1947 decemberére a pakisztáni határ közelébe szorították vissza a fegyvereseket, ahol a frontvonal állandósult.

Az indiai alkotmány Kasmír számára különleges jogállást biztosított.

A konfliktus további fejleményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy "alacsony intenzitású konfliktus" folyamatos meglétével lehetett számolni a későbbiekben, mely nem annyira a frontvonalon, mint inkább a hátországban zajlott. A konfliktus időről időre a háborús incidens küszöbéig fajult.

Ilyen volt az 1999 májusának elején kirobbant un. kargili háború, melynek hátterében az Afganisztánból kiszorult mudzsahedinek beszivárgása állt. ENSZ és más forrásokból származó információk egyértelműen Pakisztán felelősségét támasztják alá a háború kirobbanásában.

1998 tavaszától azonban mindkét ország bevethető nukleáris fegyverrel rendelkezett, így a konfliktus katasztrofális következményekkel járhatott volna. A 2001 végi kasmíri merényletek nyomán pedig a két ország az atomháború szélére sodródott. Bár 2002-ben a két ország között a legmagasabb szintű tárgyalások kezdődtek, eredményt nem hoztak. A 2003-as merényletek csak tovább mélyítették a válságot. 2004 januárjától India és Pakisztán kapcsolatában látványos javulás állt be. 2005-ben történelmi jelentőségű autóbuszjárat indult Kasmír két része között.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Wilhelm Zoltán - Pete József - Kisgyörgy Péter (2006): Adatok a kasmíri konfliktus politikai földrajzi elemzéséhez. In: Földrajzi Értesítő, LV. évf. 1-2. füzet. pp. 213–237.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kasmír (régió) témájú médiaállományokat.