Földigiliszta-félék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Földigiliszta-félék
Közönséges földigiliszta
Közönséges földigiliszta
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gyűrűsférgek (Annelida)
Osztály: Nyeregképzők (Clitellata)
Alosztály: Kevéssertéjűek (Oligochaeta)
Rend: Haplotaxida
Alrend: Lumbricina
Család: Földigiliszta-félék (Lumbricina)
Nemek
  • Allolobophora
  • Allolobophoridella
  • Aporrectodea
  • Cernosvitovia
  • Dendrobaena
  • Dendrodrilus
  • Eisenia
  • Eiseniella
  • Eiseniona
  • Eophila
  • Ethnodrilus
  • Eumenescolex
  • Fitzingeria
  • Helodrilus
  • Iberoscolex
  • Kritodrilus
  • Lumbricus
  • Microeophila
  • Murchieona
  • Octodriloides
  • Octodrilus
  • Octolasion
  • Orodrilus
  • Perelia
  • Postandrilus
  • Proctodrilus
  • Prosellodrilus
  • Reynoldsia
  • Satchellius
  • Scherotheca
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Földigiliszta-félék témájú kategóriát.

A földigiliszta-félék (Lumbricidae) a gyűrűsférgek (Annelida) törzsébe, ezen belül a nyeregképzők (Clitellata) osztályába, a kevéssertéjűek (Oligochaeta) alosztályába, a Haplotaxida rendbe és a Lumbricina alrendbe tartozó család.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jól láthatóan gyűrűzött, hengeres testű állatok. Egy külső gyűrű egy belső szelvénynek felel meg. Amikor összehúzódnak, hosszuk kb. a felére zsugorodik. Az első kivételével minden gyűrűhöz 4 pár merev kampóserte kapcsolódik. A keskenyebb testvégen a szájnyílás, a másikon a végbélnyílás található.

Az állat testét csupasz, nyálkás bőr fedi, ennek típusa egyrétegű hengerhám. A bőrével védekezik, lélegzik és fényt érzékel. A bőre ugyanakkor a mozgásában is részt vesz, mert összenőtt az alatta lévő izommal. Az izomzat a testet tömlőszerűen veszi körül. Innen a mozgásszerv neve, a bőrizomtömlő. A földigiliszta testének első harmadán néhány gyűrű sötétebb színű és vastagabb. Ez a nyereg, amely a bőrizomtömlőből kialakult szaporítószerv. Váladékából az állat egy kis tartályfélét képez, amelybe aztán a petéit helyezi. A kis petetartó képződmény neve gubó.

A földben vagy az iszapban élnek, néhány fajuk kétéltű. A táplálkozási lánc alján helyezkednek el.

A Kárpát-medencében a földigiliszta-félék családjából mintegy 60 faj található meg. Az itt élő fajok szelvényszáma 50-350, a kifejlett példányok testhossza 1,5 és 50 cm között változik.

Életmód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hasznos állatok, a talajban lévő növényi részekkel táplálkozva trágyát állítanak elő. Az ürülékükkel és földalatti járataikkal a talaj minőségét javítják. Minimum művelésű mezőgazdálkodási területeken sokkal több a talaj egészségét jelző földigiliszta.[1] A horgászok gyakran használják csaliként legismertebb faját, a közönséges földigilisztát (Lumbricus terrestris).

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A földigiliszta-félék besorolása a legújabb genetikai alapú (filogenetikus) rendszertani osztályozás szerint:

Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetesek (Eumetazoa)
Csoport: Ősszájúak (Protostomia)
Főtörzs: Tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa)
Csoport: Csillókoszorús lárvájúak (Trochozoa)

Nemeik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Allolobophora
  • Allolobophoridella
  • Aporrectodea
  • Cernosvitovia
  • Dendrobaena
  • Dendrodrilus
  • Eisenia
  • Eiseniella
  • Eiseniona
  • Eophila
  • Ethnodrilus
  • Eumenescolex
  • Fitzingeria
  • Helodrilus
  • Iberoscolex
  • Kritodrilus
  • Lumbricus
  • Microeophila
  • Murchieona
  • Octodriloides
  • Octodrilus
  • Octolasion
  • Orodrilus
  • Perelia
  • Postandrilus
  • Proctodrilus
  • Prosellodrilus
  • Reynoldsia
  • Satchellius
  • Scherotheca

Egyes fajaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • közönséges földigiliszta (Lumbricus terrestris) – kozmopolita
  • erdei giliszta (Lumbricus polyphemus) – a Kárpát-medencében a legnagyobb földigiliszta-faj, 15–50 cm, barna erdei talajban gyakori
  • tejfehér giliszta (Octolasion lacteum) – mészben gazdag talajokban él, kozmopolita
  • rózsaszínű giliszta (Aporrectodea rosea) – nyáron diapauzába vonul
  • trágyagiliszta (Eisenia fetida) – a szerves hulladék lebontásában fontos
  • világító giliszta (Eisenia lucens) – hegyvidéki, korhadó fatörzsekben él
  • barlangi giliszta (Helodrilus mozsariorum) – megtalálható például a Baradla-barlang vízzel telt szifonjaiban

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Giliszta

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó honlapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]