Dögkeselyű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Dögkeselyű
Egyptian vulture.jpg
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Saskeselyűformák (Aegypiinae)
Nem: Neophron
(Savigny, 1809)
Faj: N. percnopterus
Tudományos név
Neophron percnopterus
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
A fakókeselyű elterjedési területe.A telelőterületek kék színnel vannak jelölve.A fakókeselyű elterjedési területe.
A telelőterületek kék színnel vannak jelölve.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Dögkeselyű témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dögkeselyű témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dögkeselyű témájú kategóriát.

Portré

A dögkeselyű (Neophron percnopterus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Aegypiinae) családjába tartozó Neophron nem egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Európában, Ázsia nagy részén és Afrikában fészkel. A sivatagoktól kezdve a szavannákon keresztül a trópusi esőerdőkig szinte minden övben előfordul. Emberi települések közelében is felbukkan.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hossza 60-70 centiméter, szárnyafesztávolsága 155-180 centiméter, testtömege 1600-2200 gramm.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Többségében dögevő, de a hulladékokat is megeszi. Egyik kedvence a strucctojás, ám csőre gyenge a feltöréséhez, ezért keres egy megfelelő követ és addig dobálja, amíg a tojás el nem törik.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fákra vagy sziklákra rakja gallyakból készült fészkét. A fészekalja 1-3 tojásból áll, melyen 42 napig kotlik. A költésben és a fiókák 12 hétig tartó felnevelésében mind a két szülő részt vesz.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1800 években a Kárpátokban még rendszeres fészkelő volt, de a körülmények hatására szinte teljesen eltűnt. Magyarországi előfordulása nagyon ritka.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 250 000 forint.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]