Dögkeselyű

Dögkeselyű
	;
Státusz
	••••••• Veszélyeztetett •••••••
	Magyarországon fokozottan védett; Eszmei érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Vágómadár-alakúak (Accipitriformes);
Család:	Vágómadárfélék (Accipitridae);
Alcsalád:	Saskeselyűformák (Aegypiinae);
Nem:	Neophron; (Savigny, 1809)
Faj:	N. percnopterus;
Tudományos név
	Neophron percnopterus; (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Dögkeselyű témájú rendszertani információt. A Wikimedia Commons tartalmaz Dögkeselyű témájú médiaállományokat.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Megtekintett lap

Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. szeptember 12.

Pontosság

megtekintett

Ugrás: navigáció, keresés

Ez a szócikk az állatról szól. Hasonló címmel lásd még: Dögkeselyű (film).

Portré

A dögkeselyű (Neophron percnopterus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Aegypiinae) családjába tartozó Neophron nem egyetlen faja.

[szerkesztés] Előfordulása

Dél-Európában, Ázsia nagy részén és Afrikában fészkel. A sivatagtól, sztyeppéken keresztül a trópusi esőerdőkig szinte minden övezeten előfordul. Emberi települések közelében is felbukkan.

[szerkesztés] Alfajai

Dögkeselyű (Neophron percnopterus percnopterus), Dél-Európa, Közel-Kelet, Arábia, Afrika
Indiai dögkeselyű (Neophron percnopterus ginginianus), Közép-Ázsiától Dél-Indiáig
Neophron percnopterus majorensis

[szerkesztés] Megjelenése

Hossza 60-70 centiméter, szárnyafesztávolsága 155-180 centiméter, testtömege 1600-2200 gramm.

[szerkesztés] Életmódja

Többségében dögevő, de a hulladékokat is megeszi. Egyik kedvence a strucctojás, ám csőre gyenge a feltöréséhez, ezért keres egy megfelelő követ és addig dobálja, amíg a tojás el nem törik.

[szerkesztés] Szaporodása

Fákra vagy sziklákra rakja gallyakból készült fészkét. A fészekalja 1-3 tojásból áll, melyen 42 napig kotlik. A költésben és a fiókák 12 hétig tartó felnevelésében mind a két szülő részt vesz.

[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása

Az 1800 években a Kárpátokban még rendszeres fészkelő volt, de a körülmények hatására szinte teljesen eltűnt. Magyarországi előfordulása nagyon ritka.