Szalmonella
|
|
||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
|
||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||
A Salmonella az Enterobacteriaceae családba tartozó, Gram-negatív baktériumnemzetség. Alakjuk egyenes pálca. Legtöbbjük mozgásra képes, peritrich csillózattal rendelkezik. Tokjuk nincs. Heterotróf, fakultatív anaerob szervezetek. Nitrát redukálók, NO3-at NO2-vé redukálnak. Szénhidrátok bontása közben kén-hidrogént (H2S) termelnek. Kizárólag citromsavat használnak szénforrásként.
A Salmonellák emberi és állati patogének. A S. typhi humán patogén, a hastífusz kórokozója. A vékonybélben telepszik meg, fertőzés után tartós immunitás alakul ki. Tetraciklin antibiotikumokkal hatásosan kezelhető. Az S. paratyphi A, B és C szintén humán kórokozók, a paratífusz nevű betegséget okozzák. A tünetek hasonlítanak a hastífuszra, bár a betegség általában enyhébb lefolyású. A köznyelvben szalmonella néven ismert szalmonellózis fertőzést a Salmonella enterica egyéb szerotípusai okozzák. Ilyenkor a fertőzés nem terjed túl a bélrendszeren ill. a környező nyirokszerveken.
Ismertebb alfajok [szerkesztés]
Két faját ismerjük: S. enterica és S. bongori, hat főbb alfajjal: enterica (I), salamae (II), arizonae (IIIa), diarizonae (IIIb), houtenae (IV), and indica (VI).[1] Az S. enterica enterica alfajhoz tartoznak a Kaufmann-White séma szerinti szerocsoportok, pl. a Salmonella Typhi, Salmonella Enteritidis, Salmonella Paratyphi, Salmonella Typhimurium és Salmonella Choleraesuis, stb., ahol nagyrészt megmaradt a régi, betegségközpontú nomenklatúra.
Források [szerkesztés]
- ↑ Janda JM, Abbott SL (2006). "The Enterobacteria", ASM Press.

