Enterobacteriaceae

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Enterobacteriaceae
Citrobacter freundii (elektronmikroszkópos felvétel)
Citrobacter freundii (elektronmikroszkópos felvétel)
Rendszertani besorolás
Ország: Baktériumok (Bacteria)
Törzs: Proteobacteria
Osztály: Gammaproteobacteria
Rend: Enterobacteriales
Család: Enterobacteriaceae
Nemzetségek

Lásd szöveg

Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Enterobacteriaceae témájú kategóriát.

Az Enterobacteriaceae egy nagy baktériumcsalád. A Proteobacteria törzsbe tartoznak, ahol saját rendet alkotnak. Az elnevezés a görög enteron szóból ered, ami belet jelent. Az ebbe a családba tartozó baktériumok a normál bélflóra alkotói emberben és a legtöbb állatban. Ezenkívül a természetben bárhol megtalálhatóak: vizek, szennyvizek, növények felszíne, rothadó anyagok stb. Az emberre patogén baktériumok közül a legismertebbek a Salmonella és az Escherichia coli. Az utóbbit gyakran használják genetikai, biokémiai és mikrobiológiai kísérletekben.

Morfológia/Anyagcsere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1-3 μm hosszú, esetenként burkos pálcika alakúak, spórát nem képeznek. Általában csillókkal rendelkeznek, amelyek peritrich elhelyezkedésűek (a baktérium egész felszínén megtalálhatóak). Ez alól kivételek a Shigella és Klebsiella nemzetség tagjai, valamint a Salmonella gallinarum.

Festődésük: Gram-, mivel a sejtfaluk egy vékony mureinrétegből és egy második foszfolipidekből és lipopoliszacharidokból felépített rétegből áll. Fukszinnal jól festődnek.

Tenyésztésük: igénytelen, generációs idejük rövid, Topt= 37 °C (10-45 °C). Különböző specificitású táptalajokon tenyészthetőek:

  • gyengén szelektív táptalajok (Gram+ és egyes Gram- baktériumok gátlása)
  • közepesen szelektív táptalajok (Enterobacteriaceae család egyes tagjanak növekedését is gátolja)
  • erősen szelektív táptalajok (egy nemzetség tagjai szaporodnak rajta)
  • politróp táptalajok – egyszerre többféle tulajdonság jelzésére alkalmas

Biokémia: A család tagjai fakultatív anaerobok, tehát úgy oxigén jelenlétében, mint annélkül tudnak energiát termelni. A család tagjainak elkülönítése biokémiai tulajdonságaik alapján történik: különböző enzimek termelésének a jelenléte (kataláz pozitívak, oxidáz negatívak), nitrátredukció vagy oxidatív és fermentatív szénhidrátbontás sav- és gáztermelés közben.

Ellenálló képességük gyenge. Vízben, szennyvízben vagy bélsárban ugyan hónapokig életképesek maradnak, de beszáradva néhány nap alatt elpusztulnak. 60 °C-on 15-20 perc alatt elpusztulnak.

Antigénszerkezet: O-, K- és H-antigénekkel rendelkeznek.

  • O-antigének – típusspecifikus sejtfalhaptének, kémiailag poliszacharidok
  • K-antigének – burokanyagok
  • H-antigének – a csillók felületi fehérjéi

Nemzetségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]