Gram-festés
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Gram-festés egy sejtfestési eljárás; empirikus (gyakorlati) módszer baktériumok csoportosítására. A módszer Hans Christian Gram (1853-1938) dán kutató munkájának eredménye, aki 1884-ben felfedezte, hogy a baktériumokat két csoportra lehet osztani aszerint, hogy kékre/lilára festhetők-e vagy sem. A két csoport tagjai persze nem csak színükben eltérőek, hanem leginkább a sejtfaluk különbözik egymástól. A festés eredményeképpen a baktériumokat két nagy csoportra oszthatjuk:
- Gram-pozitív baktériumok azok, amelyek kékre/lilára színeződnek és
- Gram-negatív baktériumok azok, amelyek rózsaszín/piros színt kapnak.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Festési módszer
A Gram-festés kezdeti lépése egy elsődleges festék, kristályibolya (angolul: crystal violet) alkalmazása a baktériumtenyészet vagy testfolyadék hővel fixált kenetére. A festékmolekulák behatolnak a sejtekbe. Ezután egy jodidion tartalmú oldatot (pl. mordant, Lugol-oldat) juttatunk a kenetre, minek hatására a kristályibolya festék molekulái lila színű, nagy méretű komplexekké állnak össze.
Következő lépésként tömény alkoholos vagy acetonos öblítést alkalmazunk – ezek a szerves oldószer-molekulák könnyen kioldják a festékkomplexeket a Gram-negatív baktériumokból, azonban a Gram-pozitívakból csak sokkal nehezebben tudják kivonni (tehát az eljárás során bennük marad a festék). Ha a festési eljárást itt befejeznénk, a Gram-pozitív baktériumok lilák lennének, a Gram-negatívok viszont színtelenek. Ezért utófestést alkalmazunk szafraninnal (safranin) vagy lúgos fukszinnal (fuchsin) – így a Gram-negatív baktériumok pirosra/rózsaszínre festődnek. (A Gram-pozitívok színe nem változik érzékelhetően.)
[szerkesztés] A Gram-festés menete
[szerkesztés] Kenetkészítés
- A tárgylemez zsírtalanítása: általában Bunsen-égő lángja felett néhányszori áthúzással.
- A minta felvitele a tárgylemezre. Ha a minta folyékony, egyszerűen rácseppentik. Ha nem folyékony, akkor fiziológiás sóoldatot vagy csapvizet cseppentenek a tárgylemezre, s abban elszuszpendálják a mintát.
- Hagyják, hogy a kenet megszáradjon a levegőn.
- Fixálás: miután a minta megszáradt, a tárgylemezt néhányszor áthúzzák a Bunsen-láng felett. Így az élő sejtek elpusztulnak, fehérjéik pedig kicsapódnak, és az üveglemezhez tapadnak.
[szerkesztés] Festés
Itt csupán egyetlen eljárást ismertetünk [1]; léteznek ettől kisebb mértékben eltérő protokollok is, azonban az elmélete mindegyiknek azonos.
- A kenet festése kristályibolya oldattal, kb. 2 percig
- A festék leöntése
- A kenetre jodidion-tartalmú vegyületet, pl. Lugol-oldatot öntenek, s rajta hagyják kb. 1 percig
- Az oldat leöntése
- Differenciálás: tömény, 96%-os alkohol oldattal addig öblítik a kenetet, amíg a lecsöpögő folyadék színtelen nem lesz – az alkohol kioldja a festéket a Gram-negatív sejtekből, de nem a Gram-pozitívakból
- Öblítés vízzel
- Utófestés safraninnal, kb. 1 percig
- A festék leöntése
- Öblítés vízzel
- A tárgylemezen maradt vizet szűrőpapírral felitatják
Mindezek után a kenet fénymikroszkóp alatt vizsgálható. A készítményt nem szükséges fedőlemezzel lefedni. Mivel a baktériumok néhány mikrométeres élőlények, csak nagy nagyítással (1000-szeres) láthatók. A Gram-pozitívak lilák (kristályibolya), a Gram-negatívak bíbor színűek (szafranin).
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Videófelvétel a Gram-festési eljárásról – YouTube
[szerkesztés] Forrás
- Ez a szócikk a(z) Gram staining című Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.
Egyéb források:
- Gergely Lajos (szerk.): Orvosi mikrobiológia. 2. átd. kiadás. Alliter Kiadói és Oktatásfejlesztő Alapítvány, Budapest, 2003 ISBN 963 202 766 3. 19. old.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Forrás: Nagy Károly (szerk.): Orvosi mikrobiológiai gyakorlatok. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006. ISBN 963 9656 30 5. 22-24. old.
