Balkáni gerle

Balkáni gerle
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Galambalakúak (Columbiformes) Család: Galambfélék (Columbidae) Alcsalád: Galambformák (Columbinae) Nem: Streptopelia Faj: S. decaocto
Tudományos név
Streptopelia decaocto (Frivaldszky, 1838)
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Balkáni gerle témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Balkáni gerle témájú médiaállományokat.

A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) a madarak osztályába, ezen belül a galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó faj. A közeli rokon vadgerlével (Streptopelia turtur) együtt a köznyelvben vadgalambnak is nevezik.

Előfordulása

A balkáni gerle óriási és gyors terjeszkedése a szemünk előtt zajlott le a 20. század közepén. Eredetileg csak az európai kontinens délkeleti részétől Törökországon keresztül, Indiáig költött. A század első éveiben aztán lassan terjeszkedni kezdett a Balkánon észak felé, 1930-tól pedig gyorsan nyomult északnyugati irányba, 1930-ban észlelték először Magyarországon, azóta már Angliába is betelepedett. Angliát 1955-ben érte el és 15 éven belül lefoglalta az összes brit szigetet. Kóborló egyedeit látták már Feröeren is. 1974-ben elérte Portugáliát és napjainkban Észak-Afrika felé terjeszti fészkelő areáját. Elterjedési területét Ázsiában is megnövelte, ma már keleti irányban elérte Kína és Dél-Korea területét is. Ezen kívül betelepítették Japánba is.

A fajt meghonosították az amerikai kontinensen is. Betelepítették az Egyesült Államok területére, onnan elvándorló egyedek letelepedtek a Bahama-szigeteken és a Kajmán-szigeteken is. Emellett a karibi térségben meghonosították Guadeloupe szigetén is. Onnan már átterjedt néhány környező szigetre, így Martinique, Montserrat, Saint Kitts és Nevis szigetére is.

Elsősorban az emberi településeket keresi. A balkáni gerle gyors térnyerése miatt a korábban elterjedt vadgerle kiszorult a településekről és inkább a szántóföldek, külterületek madara maradt. A balkáni gerle a városokban nagyon elterjedt madárfaj lett, de a nagyobb testű elvadult házigalambokkal nem mindenütt bírja a versenyt. A házigalambok azonban épületeken fészkelnek, a balkáni gerle pedig inkább fákon költ, így fészkelési konkurencia nincs a két faj között.

Alfajai

• Streptopelia decaocto decaocto
• Streptopelia decaocto stoliczkae
• Streptopelia decaocto xanthocyclus

Megjelenése

Testhossza 31–33 centiméter, szárnyfesztávolsága 47–55 centiméter és a testtömege 170–240 gramm közötti. Tollazata nagyrészt barnásszürke, vöröses mintázattal. Fekete, fehérrel szegélyezett nyakörve van, ami a fiataloknál még hiányzik.

Életmódja

Kultúrnövények és gyomnövények magvaival táplálkozik. A fiókáknak a tojó nem a csőrében hozza az ennivalót mint a fecskék hanem a begyében felaprózódott ételt a fiókák szájába öklendezi.

Szaporodása

Streptopelia decaocto

A költési időszak április végétől októberig tart, évente többször költ, enyhe időben télen is. A fészekalja két tojásból áll, melyen 18–22 napig kotlik. A fiatal madarak a 26. nap környékén repülnek ki.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon április és október között rendszeres fészkelő, állandó állomány tartózkodik az élőhelyükön.

Rokon fajai

A balkáni gerle közeli rokona a vadgerle.

Fán pihenő madár

Védettség

Magyarországon természetvédelmi oltalom alatt nem áll, vadászható faj.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. november 18.)
• Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2010. május 8.)
• A világ madarai. Budapest: Panem Kft. ISBN 963-545-006-0 (1994) 

• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 

Külső hivatkozás

• Képek az interneten a fajról
• Internet Bird Collection - videók a fajról