Balkáni gerle
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Státusz | ||||||||||||||||||
| ••••••• Nem veszélyeztetett ••••••• | ||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Streptopelia decaocto (Frivaldszky, 1838)
|
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Balkáni gerle témájú rendszertani információt.  A Wikimedia Commons tartalmaz Balkáni gerle témájú médiaállományokat. |
A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) a madarak osztályába, ezen belül a galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó faj. A közeli rokon vadgerlével (Streptopelia turtur) együtt a köznyelvben vadgalambnak is nevezik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
A balkáni gerle óriási és gyors terjeszkedése a szemünk előtt zajlott le a 20. század közepén. Eredetileg csak az európai kontinens délkeleti részétől Törökországon keresztül, Indiáig költött. A század első éveiben aztán lassan terjeszkedni kezdett a Balkánon észak felé, 1930-tól pedig gyorsan nyomult északnyugati irányba, 1930-ban észlelték először Magyarországon, azóta már Angliába is betelepedett. Angliát 1955-ben érte el és 15 éven belül lefoglalta az összes brit szigetet. Kóborló egyedeit látták már Feröeren is. 1974-ben elérte Portugáliát és napjainkban Észak-Afrika felé terjeszti fészkelő areáját. Elterjedési területét Ázsiában is megnövelte, ma már keleti irányban elérte Kína és Dél-Korea területét is. Ezen kívül betelepítették Japánba is.
A fajt meghonosították az amerikai kontinensen is. Betelepítették az Egyesült Államok területére, onnan elvándorló egyedek letelepedtek a Bahama-szigeteken és a Kajmán-szigeteken is. Emellett a karibi térségben meghonosították Guadeloupe szigetén is. Onnan már átterjedt néhány környező szigetre, így Martinique, Montserrat, Saint Kitts és Nevis szigetére is.
Elsősorban az emberi településeket keresi. A balkáni gerle gyors térnyerése miatt a korábban elterjedt vadgerle kiszorult a településekről és inkább a szántóföldek, külterületek madara maradt. A balkáni gerle a városokban nagyon elterjedt madárfaj lett, de a nagyobb testű elvadult házigalambokkal nem mindenütt bírja a versenyt. A házigalambok azonban épületeken fészkelnek, a balkáni gerle pedig inkább fákon költ, így fészkelési konkurencia nincs a két faj között.
[szerkesztés] Alfajai
- Streptopelia decaocto decaocto
- Streptopelia decaocto stoliczkae
- Streptopelia decaocto xanthocyclus
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 31–55 centiméter, szárnyfesztávolsága 47–55 centiméter és a testtömege 170–240 gramm közötti. Szürkés homokszínű, vöröses mintázattal. Fekete, fehérrel szegélyezett nyakörve van, ami a fiataloknál még hiányzik.
[szerkesztés] Életmódja
Kultúrnövények és gyomnövények magvaival táplálkozik. A fiókáknak a tojó nem a csőrében hozza az ennivalót mint a fecskék hanem a begyében felaprózódott ételt a fiókák szájába öklendezi.
[szerkesztés] Szaporodása
A költési időszak április végétől októberig tart, évente többször költ, enyhe időben télen is. A fészekalja két tojásból áll, melyen 18–22 napig kotlik. A fiatal madarak a 26 nap környékén repülnek ki.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon április és október között rendszeres fészkelő, állandó állomány tartózkodik az élőhelyükön.
[szerkesztés] Rokon fajai
A balkáni gerle közeli rokona a vadgerle.
|
|
[szerkesztés] Védettség
Magyarországon természetvédelmi oltalom alatt nem áll, vadászható faj.
[szerkesztés] Forrás
- A világ madarai, Budapest, Panem Kft, 1994-, ISBN 963-545-006-0 - magyar neve
