Frivaldszky Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Frivaldszky Imre
Imre Frivaldszky.JPG
Frivaldszky Imre 1840 körül
Életrajzi adatok
Született
1799. február 6.
 Habsburg Birodalom Bacskó
Elhunyt
1870. október 19. (71 évesen)
 Osztrák–Magyar Monarchia, Jobbágyi
Ismeretes mint zoológus, botanikus, balkáni utazó, a Természettudományi Társulat egyik alapítója.
Nemzetiség magyar

Frivaldszky Imre (frivaldi) (Bacskó, 1799. február 6.Jobbágyi, 1870. október 19.) magyar természettudós, az MTA tagja. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Friv.”. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Frivaldszky”.[1]

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gimnázium két osztályát Sátoraljaújhelyen kezdte el, majd Egerben és Kassán tanult, ahol érettségit is tett. 1814-ben Kitaibel Pál hegyaljai kirándulásra vitte: itt került közel a természettudományokhoz[2] A pesti egyetemen az orvosi pályára készült, eközben többször is természetrajzi utazást tett. Egyik tanára - Kitaibel utódja - Schuster János volt.[3] 1821-ben doktorrá avatták; 1822-ben a Magyar Nemzeti Múzeumhoz került és itt szolgált különböző rangfokozatokban 1851-ig, amikor nyugalomba vonult.[1]

Tudományos pályafutását a növénytan terén kezdte meg, de nemsokára az állattanhoz pártolt át. Mint leíró zoológus első volt hazánkban; nevét külföldön is tisztelettel emlegették. Előszeretettel gyűjtötte és tanulmányozta a rovarokat, de a csigákkal is szép eredményeket ért el. Hazánk faunájából nagyon sok rovart és csigát irt le, de nagy érdemeket szerzett a Balkán természetrajzi viszonyainak ismertetésével is, a melynek érdekében négy ízben rendezett eredménydús gyűjtőexpedíciókat. Tudományos érdemeinek jutalmazásául a Magyar Tudományos Akadémia 1833-ban levelező, 1838-ban rendes tagjának választotta, ezen kívül számos külföldi tudományos testület is megtisztelte azzal, hogy tagjai sorába felvette.[1]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos kisebb-nagyobb dolgozata jelent meg magyar és német nyelven. Ezek közül különösen fontos a Jellemző adatok Magyarország faunájához című, amelyet az MTA 1870-ben a nagy jutalommal tüntetett ki.

  • Dissertatio inaug. medica sistens monographiam serpentum Hungariae. Pestini, 1823.
  • Catalogus insectorum Emerici Frivaldszky. Pestini, 1834.
  • Javaslat a természettudományok hazánkban felvirágoztatása ügyében. Pest, 1844.
  • Értekezés a vándor sáskáról, természetrajzi és státus-gazdászati szempontból. Buda, 1848. Két tábla rajzzal.

Irodalomtörténet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Frivaldszky Imre hívta fel Jókai figyelmét egy dunai szigetre a török-magyar határon, amely nem tartozott egyik országhoz sem. Ezen a szigeten játszódik Jókai ismert regénye, Az arany ember[4].

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c A Pallas nagy lexikona: Frivaldszky Imre
  2. Szinnyei József Magyar írók életrajza: Fivaldszky Imre
  3. Frivaldszky Imre. frivaldszky.hu. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
  4. Jókai Mór: Utóhangok az „Arany ember”-hez
  5. Magyar Rovartani Társaság weboldala. magyarrovartanitarsasag.hu. (Hozzáférés: 2011. március 19.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Frivaldszky Imre témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]