Begy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A begy (latinul: ingluvies) nyelőcsőtágulat, amely jellemzően a gyűrűsférgekben, a puhatestűekben, a rovarokban és bizonyos madarakban fejlődött ki. Feladata a felvett táplálék raktározása, esetleges előzetes puhítása, majd a gyomorba juttatása.

A galamb anatómiája
A 4-es számú a begy.

A begy felépítése és működése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Madarakban valódi és álbegy különböztethető meg. Az előbbi a nyelőcső kétoldali terjedelmes tágulata, az utóbbi egyoldali, kevésbé kiterjedt szerv, amely a nyelőcső elülső falából származik, annak egyfajta tágulata. Valódi begy pl. a galambfélékben - ez hatalmas, háromrészes -, tyúkfélékben pedig kétrészes fordul elő, míg álbegy pl. a kacsában, a lúdban, a halevő és ragadozó madarakban.

Ha nehezen emészthető vagy nagyobb mennyiségű táplálékról van szó, az a kitágult begyben raktározódik. A begy váladékának enzimaktivitása vitatott. Vegyhatása enyhén savanyú. Ehhez hozzájárul a mirigyes gyomorból esetleg felgurgulázódó gyomornedv. A begyben megindul a táplálék keményítőtartalmának bontása. A begy éhségkontrakciót és tovavivő összehúzódásokat mutat. Falszerkezete többnyire azonos a nyelőcsőével.

A begytej[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A galambfélék begyének további sajátossága az, hogy mindkét galambszülőben a begy faláról zsírosan elfajult hámsejtek válnak le, amelyek a begy váladékával és a begyben előemésztett, tápanyagokban dús anyagokkal elkeveredve morzsalékos masszává válnak, amely a begytartalommal együtt speciális táplálékot, ún. begytejet képeznek. A tojásból való kikelést követő első héten a fiókák kizárólagos táplálékát képezi. Elválasztása hormonális (prolaktin) kontroll alatt áll.

A begy betegségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A begy betegségei közül a begyhurut és a begyeltömődés fordul elő gyakrabban. A duzzadásra hajlamos eleségfélék, csomósodó növényi részek, esetleg nagy mennyiségű idegen anyag a begy kitágulásával járó begyeltömődést okozhatják. A begybe idegen anyagok többnyire anyagforgalmi zavarok esetén vagy akkor kerülnek, ha a baromfi nem jut a zúzógyomor működéséhez elengedhetetlenül szükséges kavicshoz. A hosszabb ideje pangó begytartalom bomlástermékei begyhurutot váltanak ki. A gázképződés miatt a begy még jobban kitágul, zsákszerűen lelóg, a beteg állatok fokozatosan leromlanak és elpusztulnak. A begybetegségek kezelése begymosással vagy begymetszéssel történik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]