Pintyfélék
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg&filetimestamp=20050411103332) Fenyőpinty (Fringilla montifringilla)
|
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Alcsaládok és Nemek | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pintyfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimedia Commons tartalmaz Pintyfélék témájú médiaállományokat. |
.jpg&filetimestamp=20060722080626)
.jpg&filetimestamp=20050130222149)
.jpg&filetimestamp=20060722211200)
A pintyfélék (Fringillidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó családja. 3 alcsalád, 22 nem és 174 faj tartozik a családba.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Megjelenésük
Csőrük rövid, többnyire kúpos, de félgömb alakú is lehet. Egyik-másik faj (meggyvágó) csőre rendkívül erős; a madár egészen kemény magvakat is fel tud törni vele. Mivel magevők, nyelőcsövük beggyé tágult.
Csüdjük csak elöl pikkelyes, az ujjakkal együtt középhosszú, meglehetősen erős. A csüd két oldalát összefüggő szarulemezek borítják, amelyek hátul éles gerincben kapcsolódnak össze.
Legtöbbjük 8–23 cm-es. A földön ugrálva haladnak, csak néhány fut. Az alakjuk rendkívül jellegzetes, valamennyi fajé hasonló.
Általában színesek. Némelyik faj, mint például a pápapinty a legszebb díszpintyekkel is felveszi a versenyt.
Többségükre jellemző az ivari kétalakúság, de például a szürke csicsörkére nem. A hímek általában jó énekesek, és egyes fajok tojóinak hangja is dallamgazdag.
Kilenc elsőrendű evező- és tizenkét kormánytolluk van. Ősszel teljes tollazatukat levedlik.
A legkevesebb pintyfaj az Óvilág trópusain él. Az alakgazdagság Amerikában a legnagyobb.
Többnyire nyitott fészket építenek, a legkülönbözőbb magasságokban. A hím esetenként segít a tojónak fészket építeni.
Legtöbbjü 3–5 zöldeskék, barnával spriccelt tojást rak, és ezeket a tojó költi ki – eközben a hím eteti őt.
A tojások a a 12–14. napon kelnek ki. A kicsik kezdetben vakok, és legfeljebb néhány pihéjük van, de gyorsan fejlődnek: 11–17 napos korukban repülnek ki.
A pintyfélék fiókáikat elsősorban – néhány faj kizárólag – állati eredetű táplálékon nevelik fel.
Az északi fajok általában vonulók. Nálunk tizenegy faj költ rendszeresen, hat téli vendégünk vagy átvonuló. Néhány további csak elvétve tűnik fel.
[szerkesztés] Rendszerezés
A családba az alábbi alcsaládok, nemek és fajok tartoznak:
[szerkesztés] Pintyformák
A pintyformák (Fringillinae) alcsaládjába 1 nem tartozik:
- Fringilla (Linnaeus, 1758) – 3 faj
- erdei pinty (Fringilla coelebs)
- kék pinty (Fringilla teydea)
- fenyőpinty (Fringilla montifringilla)
[szerkesztés] Kúpcsőrűek
A kúpcsőrűek (Carduelinae) alcsaládjába 19 nem tartozik:
- Eophona (Gould, 1760) – 2 faj
- vándor meggyvágó (Eophona migratoria)
- álarcos meggyvágó (Eophona personata)
- Mycerobas (Cabanis, 1847) – 4 faj
- aranymeggyvágó (Mycerobas icterioides)
- sárgacombú meggyvágó (Mycerobas affinis)
- foltos meggyvágó (Mycerobas melanozanthos)
- borókavágó (Mycerobas carnipes)
- Pinicola (Vieillot, 1807) – 2 faj
- nagy pirók (Pinicola enucleator)
- Pinicola subhimachalus
- Pyrrhula (Pyrrhula Brisson, 1760) – 9 faj
- pikkelyesfejű süvöltő (Pyrrhula nipalensis)
- fehérszárnyú süvöltő (Pyrrhula leucogenis)
- narancsszínű süvöltő (Pyrrhula aurantiaca)
- vörösfejű süvöltő (Pyrrhula erythrocephala)
- álarcos süvöltő (Pyrrhula erythaca)
- süvöltő (Pyrrhula pyrrhula)
- Leucosticte Swainson, 1832 – 7 faj
- erdei hópinty (Leucosticte nemoricola)
- gyékény hópinty (Leucosticte brandti)
- rózsáshasú hópinty (Leucosticte arctoa)
- Leucosticte tephrocotis
- sziklás-hegységi hópinty (Leucosticte atrata)
- Leucosticte australis
- Leucosticte sillemi
- Carpodacus Kaup, 1829 – 21 faj
- Blanford-pirók (Carpodacus rubescens)
- vékonycsőrű pirók (Carpodacus nipalensis)
- bíborpirok (Carpodacus purpureus)
- karmazsinpirók (Carpodacus erythrinus)
- Cassin-pirók (Carpodacus cassinii)
- házi pirók (Carpodacus mexicanus)
- pompás pirók (Carpodacus pulcherrimus)
- euróra pirók (Carpodacus eos)
- rózsáshasú pirók (Carpodacus rhodochrous)
- rubinpirók (Carpodacus vinaceus)
- Edwards-pirók (Carpodacus edwardsii)
- sivatagi pirók (Carpodacus synoicus)
- rózsás pirók (Carpodacus roseus)
- örvös pirók (Carpodacus trifasciatus)
- barnásfehér pirók (Carpodacus thura)
- foltos pirók (Carpodacus rhodopeplus) vagy (Carpodacus rodopeplus)
- hegyvidéki pirók (Carpodacus rubicilloides)
- kaukázusi pirók (Carpodacus rubicilla)
- sziklai pirók (Carpodacus puniceus)
- Roborowski-pirók (Carpodacus roborowskii) vagy (Kozlowia roborowskii)
- vörösköpenyes pirók (Carpodacus rhodochlamys)
- Haematospiza (Blyth, 1845) – 1 faj
- vérsüvöltő (Haematospiza sipahi)
- Uragus (Keyserling & Blasius, 1840) – 1 faj
- hosszúfarkú pirók (Uragus sibiricus)
- Serinus (Koch, 1816) – 45 faj
- Seinus alnemzetség – 8 faj
- vöröshomlokú csicsörke (Serinus pusillus)
- csicsörke (Serinus serinus)
- szír csicsörke (Serinus syriacus)
- kanárimadár (Serinus canaria)
- szürkenyakú csicsörke (Serinus canicollis)
- sárgakoronás kanári (Serinus flavivertex)
- feketefejű csicsörke (Serinus nigriceps)
- feketefejű kanári (Serinus alario)
- Crithagra alnemzetség
- Dendrospiza csoport – 4 faj
- vékonycsőrű csicsörke (Serinus citrinelloides)
- kantáros csicsörke (Serinus capistratus)
- papirusz csicsörke (Serinus koliensis)
- erdei csicsörke (Serinus scotops)
- Ochrospiza csoport – 10 faj
- fehérhátú csicsörke vagy szürke csicsörke (Serinus leucopygius)
- jemeni csicsörke (Serinus menachensis)
- olajzöld csicsörke (Serinus rothschildi)
- sárgatorkú csicsörke (Serinus flavigula)
- salvadori csicsörke (Serinus xantholaemus)
- angolai csicsörke (Serinus atrogularis)
- Serinus xanthopygius
- Serinus citrinipectus
- mozambiki csicsörke (Serinus mozambicus)
- fehérhasú csicsörke vagy fehérhasú kanáricsíz (Serinus dorsostriatus)
- Crithagra csoport – 5 faj
- északi magtörő csicsörke (Serinus donaldsoni)
- déli magtörő csicsörke (Serinus buchanani)
- sárgahasú kanáricsíz (Serinus flaviventris)
- Brimston-csicsörke vagy Brimston-kanáricsíz (Serinus sulphuratus)
- fehértorkú kanáricsíz (Serinus albogularis)
- Poliospiza csoport – 4 faj
- feketevállú kanáricsíz (Serinus mennelli)
- Rüppell-csicsörke (Serinus tristriatus)
- barna kanáricsíz (Serinus gularis)
- Reichard-kanáricsíz (Serinus reichardi)
- Pseudochloroptila csoport – 2 faj
- hottentotta csicsörke (Serinus totta)
- sárkány-hegységi csicsörke (Serinus symonsi)
- Egyéb, az alnemzetségbe sorolt fajok
- fehérszárnyú csicsörke (Serinus leucopterus)
- Serinus striolatus
- vastagcsőrű csicsörke (Serinus burtoni)
- Principe-szigeti csicsörke (Serinus rufobrunneus)
- Egyéb fajok, esetleg a Carduelis nembe is sorolhatók
- tibeti csicsörke (Serinus thibetanus)
- Ankober-csicsörke (Serinus ankoberensis)
- maláj csicsörke (Serinus estherae)
- Serinus frontalis
- Serinus hypostictus
- Serinus reichenowi
- barna csicsörke (Serinus canicapillus)
- Serinus whytii
- Serinus melanochrous
- Carduelis (Brisson, 1760) – 33 faj
- zöldikék alneme (Chloris), 5 faj
- jünnani zöldike vagy feketefejű zöldike (Carduelis ambigua)
- zöldike (Carduelis chloris)
- szalagos zöldike (Carduelis sinica)
- vietnami zöldike (Carduelis monguilloti)
- himalájai zöldike (Carduelis spinoides)
- zsezsék alneme (Acanthis), 2-3 faj
- szürke zsezse (Carduelis hornemanni)
- zsezse (Carduelis flammea)
- Carduelis flammea cabaret alfaj
- tengelicek és csízek alneme (Carduelis), 26 faj
- tengelicek csoportja (Carduelis), 3 faj,
- tengelic (Carduelis carduelis)
- citromcsíz (Serinus citrinella) vagy (Carduelis citrinella)
- korzikai citromcsíz (Serinus corsicana) vagy (Carduelis corsicana)
- kenderikék csoportja (Linaria), 4 faj
- kenderike (Carduelis cannabina)
- szomáli kenderike (Carduelis johannis)
- jemeni kenderike (Carduelis yemenensis)
- sárgacsőrű kenderike (Carduelis flavirostris)
- csízek csoportja (Spinus), 19 faj
- Amerikai csízek, 3 faj
- aranycsíz (Carduelis tristis)
- kis aranypinty (Carduelis psaltria)
- álarcos csíz (Carduelis lawrencei)
- Északi csízek, 2 faj
- Neotrópusi csízek, 14 faj
- andoki csíz (Carduelis spinescens)
- haiti csíz (Carduelis dominicensis)
- fekete csíz (Carduelis atrata)
- guatemalai csíz (Carduelis atriceps)
- bajszos csíz (Carduelis barbata)
- feketefejű csíz (Carduelis notata)
- Magellán-csíz (Carduelis magellanica)
- olajzöld csíz (Carduelis olivacea)
- tűzcsíz (Carduelis cucullata)
- Carduelis siemiradzkii
- vastagcsőrű csíz (Carduelis crassirostris)
- sárgahasú csíz (Carduelis xanthogastra)
- kordillerai csíz (Carduelis uropygialis)
- Yarrell-csíz (Carduelis yarrellii)
- Amerikai csízek, 3 faj
- zöldikék alneme (Chloris), 5 faj
- keresztcsőrű (Loxia Linnaeus, 1858) – 5 faj
- nagy keresztcsőrű (Loxia pytyopsittacus)
- skót keresztcsőrű (Loxia scotica)
- keresztcsőrű (Loxia curvirostra)
- szalagos keresztcsőrű vagy fehérszárnyú keresztcsőrű (Loxia leucoptera)
- haiti keresztcsőrű (Loxia megaplaga)
- sivatagipinty (Rhodopechys Cabanis, 1851) – 4 faj
- rózsásszárnyú sivatagipinty (Rhodopechys sanguinea)
- trombitás sivatagipinty (Rhodopechys githagineai) vagy (Bucanetes githagineus)
- feketecsőrű sivatagipinty (Rhodopechys obsoleta)
- mongol sivatagipinty (Rhodopechys mongolicus)
- Coccothraustes (Brisson, 1760) – 2 faj
- meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes)
- kései meggyvágó (Coccothraustes vespertinus)
- nyugati meggyvágó (Coccothraustes abeillei) vagy (Hesperiphona abeillei)
- Pyrrhoplectes (Hodgson, 1844) – 1 faj
- szerecsen pinty (Pyrrhoplectes epauletta)
- Chaunoproctus (Bonaparte, 1850) – 1 faj
- Bonin-szigeteki meggyvágó (Chaunoproctus ferreorostris) – kihalt
- Callacanthis (Bonaparte, 1850) – 1 faj
- Burton-pinty (Callacanthis burtoni)
- Neospiza (Salvadori, 1903) – 1 faj
- vastagcsőrű pinty (Neospiza concolor)
- Linurgus (Reichenbach, 1850) – 1 faj
- rigópinty (Linurgus olivaceus)
- Rhynchostruthus (Sclatergg & Hartlaub, 1850) – 1 faj
- aranyszárnyú pinty vagy socotrai pinty (Rhynchostruthus socotranus)
[szerkesztés] Euphoniinae
Az Euphoniinae alcsaládba 2 nem tartozik:
- Euphonia (Desmarest, 1806) – 27 faj
- Euphonia jamaica
- Euphonia plumbea
- Euphonia affinis
- Euphonia luteicapilla
- sárgahasú kántokmadár (Euphonia chlorotica)
- Euphonia trinitatis
- Euphonia concinna
- Euphonia saturata
- Euphonia finschi
- kántokmadár (Euphonia violacea)
- Euphonia laniirostris
- Euphonia hirundinacea
- Euphonia chalybea
- Euphonia elegantissima
- kékfejű kántokmadár (Euphonia musica)
- aranyhátú eufónia (Euphonia cyanocephala)
- Euphonia imitans
- Euphonia fulvicrissa
- Euphonia gouldi
- Euphonia chrysopasta
- Euphonia mesochrysa
- Euphonia minuta
- Euphonia anneae
- Euphonia xanthogaster
- Euphonia rufiventris
- Euphonia cayennensis
- Euphonia pectoralis
- Chlorophonia (Bonaparte, 1851) – 5 faj
- Chlorophonia flavirostris
- Chlorophonia cyanea
- Chlorophonia pyrrhophrys
- kékkoronás kántokmadár (Chlorophonia occipitalis)
- Chlorophonia callophrys
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Külső hivatkozások
