Pintyfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pintyfélék
Fenyőpinty (Fringilla montifringilla)
Fenyőpinty (Fringilla montifringilla)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Részalrend: Passerida
Öregcsalád: Passeroidea
Család: Fringillidae
(Leach, 1820)
Alcsaládok és Nemek
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pintyfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pintyfélék témájú médiaállományokat és Pintyfélék témájú kategóriát.

skarlátgyapjasmadár (Vestiaria coccinea)
Pirosnyakú gyapjasmadár (Palmeria dolei)

A pintyfélék (Fringillidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család. 3 alcsalád, 22 nem és 174 faj tartozik a családba.

Megjelenésük[szerkesztés]

Csőrük rövid, többnyire kúpos, de félgömb alakú is lehet. Egyik-másik faj (meggyvágó) csőre rendkívül erős; a madár egészen kemény magvakat is fel tud törni vele. Mivel magevők, nyelőcsövük beggyé tágult. Csüdjük csak elöl pikkelyes, az ujjakkal együtt középhosszú, meglehetősen erős. A csüd két oldalát összefüggő szarulemezek borítják, amelyek hátul éles gerincben kapcsolódnak össze. Legtöbbjük 8–23 cm-es. A földön ugrálva haladnak, csak néhány fut. Az alakjuk rendkívül jellegzetes, valamennyi fajé hasonló. Általában színesek. Némelyik faj, mint például a pápapinty a legszebb díszpintyekkel is felveszi a versenyt. Többségükre jellemző az ivari kétalakúság, de például a szürke csicsörkére nem. A hímek általában jó énekesek, és egyes fajok tojóinak hangja is dallamgazdag. Kilenc elsőrendű evező- és tizenkét kormánytolluk van. Ősszel teljes tollazatukat levedlik.

Elterjedés[szerkesztés]

A legkevesebb pintyfaj az Óvilág trópusain él. Az alakgazdagság Amerikában a legnagyobb. Az északi fajok általában vonulók. Nálunk tizenegy faj költ rendszeresen, hat téli vendégünk vagy átvonuló. Néhány további csak elvétve tűnik fel.

Fiókák[szerkesztés]

A pintyfélék többnyire nyitott fészket építenek, a legkülönbözőbb magasságokban. A hím esetenként segít a tojónak fészket építeni. Legtöbbjük 3–5 zöldeskék, barnával spriccelt tojást rak, és ezeket a tojó költi ki – eközben a hím eteti őt. A tojások a 12–14. napon kelnek ki. A kicsik kezdetben vakok, és legfeljebb néhány pihéjük van, de gyorsan fejlődnek: 11–17 napos korukban repülnek ki. A pintyfélék fiókáikat elsősorban – néhány faj kizárólag – állati eredetű táplálékon nevelik fel.

Rendszerezés[szerkesztés]

A családba az alábbi alcsaládok, nemek és fajok tartoznak:

Pintyformák[szerkesztés]

A pintyformák (Fringillinae) alcsaládjába 1 nem tartozik:

Euphoniinae[szerkesztés]

Az Euphoniinae alcsaládba 2 nem tartozik:

Kúpcsőrűek[szerkesztés]

A kúpcsőrűek (Carduelinae) alcsaládjába 31 nem tartozik:

Hawaii gyapjasmadarak[szerkesztés]

A hawaii gyapjasmadarak alcsaládjába 17 nem tartozik.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]