Pintyfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Pintyfélék
Fenyőpinty  (Fringilla montifringilla)
Fenyőpinty (Fringilla montifringilla)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Részalrend: Passerida
Öregcsalád: Passeroidea
Család: Pintyfélék (Fringillidae)
(Leach, 1820)
Alcsaládok és Nemek
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Pintyfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pintyfélék témájú kategóriát.

Álarcos meggyvágó (Eophona personata)
Nagy pirók (Pinicola enucleator)
süvöltő (Pyrrhula pyrrhula)
Euphonia luteicapilla
Chlorophonia callophrys

A pintyfélék (Fringillidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó családja. 3 alcsalád, 22 nem és 174 faj tartozik a családba.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csőrük rövid, többnyire kúpos, de félgömb alakú is lehet. Egyik-másik faj (meggyvágó) csőre rendkívül erős; a madár egészen kemény magvakat is fel tud törni vele. Mivel magevők, nyelőcsövük beggyé tágult. Csüdjük csak elöl pikkelyes, az ujjakkal együtt középhosszú, meglehetősen erős. A csüd két oldalát összefüggő szarulemezek borítják, amelyek hátul éles gerincben kapcsolódnak össze. Legtöbbjük 8–23 cm-es. A földön ugrálva haladnak, csak néhány fut. Az alakjuk rendkívül jellegzetes, valamennyi fajé hasonló. Általában színesek. Némelyik faj, mint például a pápapinty a legszebb díszpintyekkel is felveszi a versenyt. Többségükre jellemző az ivari kétalakúság, de például a szürke csicsörkére nem. A hímek általában jó énekesek, és egyes fajok tojóinak hangja is dallamgazdag. Kilenc elsőrendű evező- és tizenkét kormánytolluk van. Ősszel teljes tollazatukat levedlik.

Elterjedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legkevesebb pintyfaj az Óvilág trópusain él. Az alakgazdagság Amerikában a legnagyobb. Az északi fajok általában vonulók. Nálunk tizenegy faj költ rendszeresen, hat téli vendégünk vagy átvonuló. Néhány további csak elvétve tűnik fel.

Fiókák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pintyfélék többnyire nyitott fészket építenek, a legkülönbözőbb magasságokban. A hím esetenként segít a tojónak fészket építeni. Legtöbbjük 3–5 zöldeskék, barnával spriccelt tojást rak, és ezeket a tojó költi ki – eközben a hím eteti őt. A tojások a 12–14. napon kelnek ki. A kicsik kezdetben vakok, és legfeljebb néhány pihéjük van, de gyorsan fejlődnek: 11–17 napos korukban repülnek ki. A pintyfélék fiókáikat elsősorban – néhány faj kizárólag – állati eredetű táplálékon nevelik fel.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A családba az alábbi alcsaládok, nemek és fajok tartoznak:

Pintyformák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pintyformák (Fringillinae) alcsaládjába 1 nem tartozik:

Kúpcsőrűek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kúpcsőrűek (Carduelinae) alcsaládjába 19 nem tartozik:

Euphoniinae[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Euphoniinae alcsaládba 2 nem tartozik:

  • Euphonia (Desmarest, 1806) – 27 faj
    • Euphonia jamaica
    • Euphonia plumbea
    • Euphonia affinis
    • Euphonia luteicapilla
    • sárgahasú kántokmadár (Euphonia chlorotica)
    • Euphonia trinitatis
    • Euphonia concinna
    • Euphonia saturata
    • Euphonia finschi
    • kántokmadár (Euphonia violacea)
    • Euphonia laniirostris
    • Euphonia hirundinacea
    • Euphonia chalybea
    • Euphonia elegantissima
    • kékfejű kántokmadár (Euphonia musica)
    • aranyhátú eufónia (Euphonia cyanocephala)
    • Euphonia imitans
    • Euphonia fulvicrissa
    • Euphonia gouldi
    • Euphonia chrysopasta
    • Euphonia mesochrysa
    • Euphonia minuta
    • Euphonia anneae
    • Euphonia xanthogaster
    • Euphonia rufiventris
    • Euphonia cayennensis
    • Euphonia pectoralis

Hawaii gyapjasmadarak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hawaii gyapjasmadarak alcsaládjába 17 nem tartozik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]