Seregély

Seregély
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Alrend: Verébalkatúak (Passeri) Család: Seregélyfélék (Sturnidae) Nem: Sturnus Faj: S. vulgaris
Tudományos név
Sturnus vulgaris (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Seregély témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Seregély témájú médiaállományokat.

A seregély (Sturnus vulgaris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Eurázsiában széles körben elterjedt faj.

Dél-Afrika, Argentína, Ausztrália, Új-Zéland, a Chatham-szigetek, a Fidzsi-szigetek, Vanuatu és Tonga terülére betelepítették. Szintén betelepítették az Egyesült Államokba, ahol kiválóan meghonosodott. Onnan terjedt el a következő országokba: Kanada, Mexikó, Kuba, Jamaica, Kajmán-szigetek, Haiti; Dominikai Köztársaság; Puerto Rico; Bahama-szigetek

Kárpát-medencei előfordulása

Rendszeres fészkelő. Februártól novemberig tartozkódik itt, néha áttelel.

Alfajai

• Sturnus vulgaris vulgaris – Európa az Urálig; ez az alapfaj
• Sturnus vulgaris faroensis- izolált populáció Feröeren; valamivel nagyobb mint az alapfaj
• Sturnus vulgaris zetlandicus – izolált populációk a Shetland-szigeteken és a Külső-Hebridákon; mérete félúton van az alapfaj és a feröeri alfaj között
• Sturnus vulgaris poltaratskyi – Nyugat- és Közép-Szibéria; az alapfajjal ellentétben feje és nyaka bíborosan csillog
• Sturnus vulgaris tauricus – két elkülönült populációja van, az egyik Ukrajna déli részén, a másik pedig a Krím-félszigeten és Törökországban, felsőrésze kékesibolya színben játszik, vállai bronzfényűek
• Sturnus vulgaris purpurascens – a Fekete-tenger keleti partvidéke, Örményország és Északkelet-Törökország; feje és nyaka rézvörösen fénylik
• Sturnus vulgaris caucasicus – Kaukázus északi részétől a Volga torkolatvidékéig, a Kaszpi-tenger déli partvidéke és Délnyugat-Irán;szárnyai bíborfényűek
• Sturnus vulgaris nobilior – a Kaszpi-tengertől keletre Afganisztánig; feje teteje bíborfényű
• Sturnus vulgaris porphyronotus – Közép-Ázsia hegyvidékei a Pamírig;zöldesfényű feje van
• Sturnus vulgaris humii – a Himalája nyugati része; feje kékes színűen csillog
• Sturnus vulgaris minor – Északnyugat-India; jóval kisebb, mint a többi alfaj
• Sturnus vulgaris granti
• Sturnus vulgaris oppenheimi

Megjelenése

Hossza 21,5 centiméter, szárnyai fesztávolsága 13 centiméter, tömege 74-90 gramm. A fülfedő tollak zöldek, a szeme barna, a csőre aranysárga, a lába vörösesbarna színű. Tavasszal a hím nászruhája fekete, zöldes és bíboros ércfényű színnel.

Életmódja

Főként rovarokat és bogyókat eszik. Nagy tömegekben komoly károkat okoz a mezőgazdaságnak. Főleg kora ősszel, elsősorban a szőlősgazdák szempontjából káros; egy-egy kisebb szőlőültetvény termését már egyetlen népesebb csapat is rövid idő alatt teljesen letarolhatja. Védekezni ellene hagyományos módon, az ültetvények őrzésével, a madarak folyamos ijesztgetésével lehet (ez azonban állandó odafigyelést kíván, mert a seregély intelligens madár, és hamar kifigyeli, ha az őrző személy nincs a helyén, vagy munkája nem elég hatékony), illetve érés idején a szőlősorok védőhálóval való letakarásával.

Szaporodása

Mesterséges fészekodvakkal kertekbe is betelepíthető, de inkább elhagyott harkályodúban, vagy löszfalak, esetleg épületek üregeiben fészkel. Fészekalja általában 5-7 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik. A fiókák jellegzetes vérszívója a Carnus hemapterus nevű ektoparazita légy.

Fészke és tojásai

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. április 30.)
• Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2010. április 30.)
• [http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/994.html Brehm: Az állatok világ
• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 

Külső hivatkozás

• Képek az interneten a fajról
• Internet Bird Collection - videók a fajról.
• Xeno-canto.org - a faj hangja.