Cserebogárformák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Cserebogárformák
Májusi cserebogár (Melolontha melolontha)
Májusi cserebogár (Melolontha melolontha)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Család: Ganajtúrófélék (Scarabaeidae)
Alcsalád: Cserebogárformák (Melolonthinae)
MacLeay, 1819
Nemzetségek
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Cserebogárformák témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cserebogárformák témájú kategóriát.

A cserebogárformák (Melolonthinae) a rovarok (Insecta) osztályában a ganajtúrófélék (Scarabaeidae) családjának egyik alcsaládja. Az alcsaládba 28 élő és egy kihalt nemzetséget, valamint 11, nemzetségen kívüli nemet sorolunk.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Növényekkel táplálkozó, néha kártékony bogarak. Egyedfejlődésük általában több évig tart. Lárváik a földben élnek; a pete csak nedves talajban kel ki. A lárva a talajban vízszintesen és függőlegesen is vándorol:

  • a fiatal lárvák humuszevők.
  • az idősebbek polifág gyökérfogyasztók.

A lárva a gyökeret elrágja, hámozza, gödrös mélyedéseket készít. Rágásával a másodlagosan károsító kórokozóknak is utat nyit.

Az imágók jóval kevesebb tápnövényen élnek, mint a lárvák. Tápnövényük leveleit szabálytalan szélű, karéjozó rágással károsítják. Tömeges elszaporodás (gradáció) idején a tápnövényeket tarra is rághatják.

A talajban lárva vagy imágó alakban telelnek.

Rendszerezésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon leggyakoribb és legjelentősebb kártevő cserebogárfaj a májusi cserebogár (Melolontha melolontha).

További, ismert kártevő fajok:

  • Az erdei cserebogár (Melolontha hippocastani) megjelenése és életmódja is hasonlít a májusi cserebogáréhoz. Főleg az alföldi tölgyerdőkben károsít.
  • A csapó cserebogár (Polyphylla fullo) a Kárpát-medencében homokos talajú élőhelyeken fordul elő. Fejlődési ciklusa 4 éves; mind a négyszer lárva alakban telel át. Főleg a szőlőt, a gyümölcsfák csemetéit, a tölgyeket és a napraforgót károsítja.
  • A keleti cserebogár (Anoxia orientalis) is homoktalajokon jellemző. Fejlődési ciklusa ugyancsak 4 éves, és mind a négyszer lárvaként telel át.
  • A pusztai cserebogár (Anoxia pilosa) is homoktalajokon él. Fejlődési ciklusa 3 éves; mind a háromszor lárva alakban telel át. Tápnövénye az erdeifenyő.
  • Az áprilisi cserebogár (vörhenyes cserebogár, Holochelus aequinoctialis) főleg a sík- és dombvidékek kötöttebb talajain él; a lárva főleg a szántóföldi növények gyökereit fogyasztja. Fejlődési ciklusa 3 éves; harmadszorra a kifejlett bogár telel át, és március-áprilisban rajzik. Az imágó nem táplálkozik.
  • A tavaszvégi cserebogár (Rhizotrogus aestivus) szintén a sík- és dombvidékek kötöttebb talajain él; a lárva lágyszárú növények gyökereivel táplálkozik. Fejlődési ciklusa 3 éves; harmadszorra a kifejlett bogár telel át, és májusban rajzik. Az imágó nem táplálkozik.
  • A bordás sárgacserebogár (Amphimallon solstitialis) középkötött és laza talajokon fordul elő. Két év alatt fejlődik ki; mindkétszer a lárva telel át. Az imágó kártétele minimális.
  • A kis sárgacserebogár (Amphimallon assimilis) a júniusi cserebogárhoz hasonlóan az olajlen egyik kártevője.

Az alcsalád nemzetségbe nem sorolt nemei:

Magyarországon előforduló fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lista nem feltétlenül teljes:

Melolontha (Fabricius, 1775)
Erdei cserebogár (Melolontha hippocastani) (Fabricius, 1801)
Májusi cserebogár (Melolontha melolontha) (Linnaeus, 1758)
Hamvas cserebogár (Melolontha pectoralis) (Megerle von Mühlfeld, 1812)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]