Havasi csóka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Havasi csóka
Alpenkauw2.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Varjúfélék (Corvidae)
Nem: Pyrrhocorax
Faj: P. graculus
Tudományos név
Pyrrhocorax graculus
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Sárgacsőrű csóka
Elterjedés
Pyrrhocoraxgraculusmap.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Havasi csóka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Havasi csóka témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Havasi csóka témájú kategóriát.

Alpendohle.jpg
Portré

A havasi csóka vagy sárgacsőrű csóka (Pyrrhocorax graculus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Európában és az Alpokban, Ázsia magas hegységeiben és Észak-Afrikában él. Sziklás helyek lakója.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pyrrhocorax graculus digitatus
  • Pyrrhocorax graculus forsythi
  • Pyrrhocorax graculus graculus

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagysága 38 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 70-80 centiméter, tömege 200-250 gramm. Az egész madár koromfekete, csak a csőre sárga és a lába vörös. A nemek hasonlóak.

Röpképe

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rovarokkal, pókokkal és apró gerincesekkel táplálkozik, de megeszi a magvakat és gyümölcsöket is. Állandó, nem vonuló madár, de élelemhiány vagy nagy hideg esetén lehúzódik az alacsonyabb területre, a lakott helyeket sem kerüli el. Turisták által gyakran látogatott helyen megszelídül, és akár kézből is elfogadja a táplálékot.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sziklamélyedésben, üregekben kezdi építeni, ágakból és gallyakból álló fészkét, melyet tollal és állati szőrrel bélel ki. Fészekalja 4-5 tojásból áll, melyen csak a tojó kotlik. A kotlás 17-21 napig tart, a fiókák még 23-31 napig a fészekben tartózkodnak.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon nagyon ritka kóborló. Az első és eddig egyetlen példányt Molnár Lajos fogta be, és preparálta ki. Ez bizonyítja, hogy a madárfaj időnként előfordul hazánkban is.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az IUCN Vörös Listáján szerepel, mint nem veszélyeztetett faj. Európában biztos állományú faj. Magyarországon védett, eszmei értéke 25 000 Ft.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]