Kuvik
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Eszmei érték: 100 000 Ft |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Athene noctua (Scopoli, 1769) |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kuvik témájú médiaállományokat. |
A kuvik (Athene noctua) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1988-ban „Az év madarává” választotta.
Pallas Athéné ókori görög istennő tiszteletére kapta nevét a nem. A bagoly volt Athéné szent madara. A valódi baglyok közül pedig a kuvik kötődik legszorosabban az emberi lakóhelyekhez.
A népnyelv halálmadárnak is nevezi. Ha valahol megszólal, Európában, de még Ausztráliában is több nép hozza összefüggésbe egy ember halálával.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Európában, Ázsiában és Afrika északi részén honos. Az Egyesült Királyságban eredetileg nem volt őshonos faj, a 19. század során telepítették be és mára jól meghonosodott, a természetes fauna részévé vált. Ezenkívül betelepítették Új-Zélandra is.
A sivatagoktól, az északi tűlevelű övezetig előfordul, de megtalálható a mezőgazdasági területeken is.
Alfajai [szerkesztés]
- közép-európai kuvik (Athene noctua noctua), Közép-Európa
- nyugat-európai kuvik (Athene noctua vidalii), Nyugat-Európa, Ibériai-félsziget
- szardíniai kuvik (Athene noctua sarda), Szardínia
- dél-európai kuvik (Athene noctua indigena), Görögország, Románia, Bulgária és a Kaszpi-tenger vidéke
- sivatagi kuvik (Athene noctua glaux), Észak-Afrika, Arab-félsziget, Elő-Ázsia
- szaharai kuvik (Athene noctua saharae), Szahara
- szír kuvik (Athene noctua lilith), Dél-Törökország, Szíria és Izrael
- szomáli kuvik (Athene noctua somaliensis), Észak-Szomália és Délnyugat-Etiópia
- foltoshasú kuvik (Athene noctua spilogastra), Szudán, Észak-Etiópia, Egyiptom
- keleti kuvik (Athene noctua orientalis), Turkesztán, Tien San hegység
- tibeti kuvik (Athene noctua ludlowi), Tibet, Bhután északi része
- altáj kuvik (Athene noctua plumipes), Altáj hegység, Mongólia, Északkelet-Kína, Korea
- Athene noctua bactriana
- Athene noctua cantabriensis
- Athene noctua daciae
- Athene noctua grueni
- Athene noctua impasta
- Athene noctua salentina
- Athene noctua solitudinis
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 21-23 centiméter és szárnyfesztávolsága 54-58 centiméter, testtömege 140-220 gramm.
Életmódja [szerkesztés]
A rovarokat az alkonyati órákban kapja el, besötétedés után kis emlősökre és madarakra vadászik.
Szaporodása [szerkesztés]
A költési időszak tavasszal van. Csupasz üregekben költ. Egy fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen a tojó kotlik 24-25 napig és a hím eteti őket. A fiókák kirepülési ideje 30-35 nap.
Kárpát-medencei előfordulása [szerkesztés]
Magyarországon rendszeresen fészkel, állandó, nem vonuló állomány.
Képek [szerkesztés]
.jpg)
|
|
Forrás [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. május 12.)
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2010. május 12.)
- Netlexikon.hu - halálmadár
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
Külső hivatkozás [szerkesztés]
