Berki veréb

Berki veréb
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Család:	Verébfélék (Passeridae);
Nem:	Passer;
Faj:	P. hispaniolensis;
Tudományos név
	Passer hispaniolensis; Temminck, 1820
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Berki veréb témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Berki veréb témájú médiaállományokat és Berki veréb témájú kategóriát.

A berki veréb (Passer hispaniolensis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a verébfélék (Passeridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Spanyolország, a Kanári-szigetek, Dél-Európa, Észak-Afrika és Kis-Ázsia területén él. Betelepítették vagy magától meghonosodott Madeira és a Zöld-foki-szigetek területén is. Leginkább a vízben bővelkedő vidékeket szereti. Már Magyarországon is megfigyelték, először Bácsborsódon 2014. június 13-án. Ekkor költését is sikerült bizonyítani.

Alfajai[szerkesztés]

Passer hispaniolensis hispaniolensis
Passer hispaniolensis transcaspicus

Megjelenése[szerkesztés]

Hossza 16 centiméter, szárnyfesztávolsága 16–20 centiméter, farkhossza 6 centiméter. Egyes korábbi rendszerezések a házi veréb alfajának tartották, azonban nemcsak színezete, hanem életmódja is eltér attól. Feje teteje, halántéka és nyakszirtje vöröses gesztenyebarna; szemsávja, egy keskeny csík a szeme alatt, dolmánya és válla fekete. A test többi alsó része és az alsó szárnyfedők fakó sárgásfehérek. A hímekkel ellentétben a tojókat nehéz megkülönböztetni a házi verébtől, esetleg a hason elmosódottan kivehető sávozás, illetve a hasoldal kissé világosabb szürke színe segíthet a meghatározásban, de mivel ezek nem általános jegyek, a tojók fajára csak akkor lehet biztonsággal következtetni, ha együtt vannak a hímekkel.^[1]

Életmódja[szerkesztés]

Magevő, állandóan a fészkelőhelyén tartózkodik, nem vonuló. Vízben bővelkedő, mezei területeken él. Nagy tömegekben táplálkozva, nagy károkat okoz.

Szaporodása[szerkesztés]

Bár általában saját zárt tetejű, oldairányú bejáratú, fűszálakkal, állati szőrökkel, tollacskákkal bélelt fészket épít, néha megtelepszik nagyobb madarakéiban is.^[1] Fészekalja 4–8 tojásból áll.

Hazai előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon először Tamás Ádám és társai figyeltek meg 2014 júniusában, Bácsborsódon egy költő párt, akkor több megfigyelése is összegyűlt. Emiatt nagyon ritka madárként van számontartva hazánkban.