Nyugat-nílusi láz
A nyugat-nílusi láz néven ismert vírusbetegséget a Nyugat-nílusi vírus okozza, amely szúnyogcsípéssel és vérrel terjed, zoonotikus állatról emberre terjedő betegség, a jelenlegi ismerteink szerint emberről-emberre nem vihető át néhány esetet kivéve, mint a transzplantáció, vérátömlesztés, vertikális átvitel (amikor a fertőződött anyák adják át utódjuknak). A betegség legfőbb hordozója és terjesztője az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegipty), ez a szúnyog felelős többek között a Chikungunya-láz, valamint a Zika-vírus terjesztéséért. A nyugat-nílusi láz tipikusan az a betegség, amelynek terjedésében a globális felmelegedésnek és a klímaváltozásnak nagy szerepe van. A megfertőződött emberek 80%-a nincs is tudatában, hogy elkapta a vírust, súlyosabb esetekben azonban, agyhártya, agyvelőgyulladás is előfordulhat.[1] Korábban főleg Afrikában, Európa déli részein, a Közel-Keleten, Indiában és az Amerikai Egyesült Államokban észlelték, de mára már az egész világon elterjedt. Csak Magyarországon 2018. augusztus 3. és 9. között 13 esetet regisztráltak[forrás?] (2017-ben az egész év folyamán 23 esetet derítettek fel[forrás?]), Olaszországban 72-en betegedtek meg[forrás?], Romániában pedig 2018. május 2. és augusztus 8. között 23 megbetegedés történt.[2] Szerbiában ezen a nyáron öten haltak meg és a megfertőzőttek száma a 70-et is meghaladta.[3] Az ember mellett megtámadhatja a madarakat, lovakat, kutyákat és más állatokat is. A fertőzés fő időszaka júniustól novemberig tart, de a nyugat-nílusi vírus a fertőzött madarakban áttelelhet. A betegség ellen emberek számára még nincs védőoltás, a kisérleti vakcinák fejlesztés alatt állnak, ezért a megelőzés rendkívül fontos.[4] Aki a nyugat-nílusi lázzal fertőzött területen járt, utazása után még 30 napig nem adhat vért.[5]
Története[szerkesztés]
A kórokozó nyugat-nílusi vírust először 1937-ben azonosították Uganda nyugat-nílusi régiójában, majd újból kimutatták 1950-ben Egyiptomban, itt okozta az első nagyobb járványt. A globalizálódó világ egyik negatív mellékjelenségeként a vírus 1999-ben megjelent az Egyesült Államokban is, és terjedni kezdett az észak-amerikai kontinensen.
Magyarországon már az 1960-as évek vége óta jelen van,[6] itt-ott minden évben fellobban, attól függően, hogy mennyi a szúnyog. 2012 augusztus végéig 4 esetet regisztráltak elszórtan az egész országban. A betegek nem egymást fertőzték meg, hanem szúnyogtól (vagy esetleg más állattól) kapták el a vírust. A fertőzés fő időszaka augusztustól egészen október elejéig tart, ameddig a kórokozó szúnyogok aktívak.
| Év | Esetszám[forrás?] |
|---|---|
| 2004 | 3 |
| 2005 | 0 |
| 2006 | 1 |
| 2007 | 4 |
| 2008 | 19 |
| 2009 | 7 |
| 2010 | 20 |
| 2011 | 4 |
| 2012 | 18[7] |
| 2013 | 31 |
| 2014 | 11 |
| 2015 | 18 |
| 2016 | 44 |
| 2017 | 21 |
2013-ban Szerbiában alakult ki súlyos helyzet, amikor 238-an megbetegedtek és 32-en meghaltak.[8] 2018. júniusában Csehországban azonosították a vírust emberekben.[9]
Tünetek[szerkesztés]
Embernél a lappangási időszak 3-6 nap. A fertőzés az esetek 80-85%-ában tünetmentesen, 10-20%-ában lázas betegségként zajlik le, a legtöbben nem is tudják, hogy nyugat-nílusi lázuk van, mert az influenzáéhoz hasonló tüneteket mutat: láz, hányinger, izomfájdalom, kötőhártya-gyulladás, arcpirulás, fényérzékenység. A nyirokcsomók megduzzadnak, a végtagokon kiütések jelennek meg. Körülbelül egy hét múlva a beteg állapota javul.
Az esetek kevesebb, mint 1%-ában kóros agytörzsi elváltozások jelentkeznek: a vírus gerinc- és agyvelőgyulladást vagy agyhártyagyulladást okozhat, amely az orvostudomány jelenlegi eszközeivel nem gyógyítható és bénuláshoz, kómához vagy a halálhoz vezethet. Ritka szövődmény még a hepatitis, a hasnyálmirigygyulladás, és a szívizomgyulladás. A legveszélyeztetettebbek a fiatalok, az idősek és betegek, mert gyenge az immunrendszerük; náluk a fertőzés halállal is végződhet.
Madaraknál a betegség gyengeséget okoz, jellemző a hátraszegett fej. Egyes madárfajok, például a csirkék, úgy is megfertőződhetnek, hogy nem mutatják a betegség tüneteit. A legnagyobb pusztítás az amerikai varjak között történt.
Lovak esetében láz, izomrángások, az izmok merevsége, depresszió jelzi a megbetegedést.
Gyógyítása[szerkesztés]
Gyógyszer ellene nincs.
Megelőzése[szerkesztés]
Az emberek esetében védőoltás nincs. A legjobb ezért, ha igyekezünk elkerülni a fertőzést. Ennek legegyszerűbb módja a különböző szúnyogriasztók alkalmazása. Magyarországon az utazása után még 30 napig nem adhat vért, aki a fertőzéssel érintett területen járt. A lovak esetében van védőoltás, amit a ló féléves korától már be lehet adni és évente meg kell ismételni.[10]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Nyugat-nílusi láz aktuális járványügyi helyzete Európában és Magyarországon
- ↑ Székelyföldre is eljutott a nyugat-nílusi vírus. Maszol (www.maszol.ro). (Hozzáférés: 2018. augusztus 16.)
- ↑ Weekly updates: 2018 West Nile fever transmission season (angol nyelven). European Centre for Disease Prevention and Control. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
- ↑ „Nyugat-nílusi láz: fontos a megelőzés és a szúnyogok elleni védekezés”, hirado.hu (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ „Szúnyog terjeszti a betegséget”. [2018. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.) (magyar nyelvű)
- ↑ Minden évben feltűnik a nyugat-nílusi vírus (Index.hu, 2012. szeptember 11.)
- ↑ Nálunk is okoz megbetegedéseket a nyugat-nílusi vírus (Origo.hu, 2014. július 17.)
- ↑ Nyugat-nílusi láz szedi áldozatait Szerbiában – 24.hu, 2018. július 31.
- ↑ Maszol: Veszélyes vírust terjesztő szúnyogokat találtak egy európai országban (magyar nyelven). www.maszol.ro. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
- ↑ „A magyar lovakat is veszélyezteti a nyugat-nílusi láz | Lovasok.hu”, Lovasok.hu, 2016. szeptember 6. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.) (hu-HU nyelvű)
Források[szerkesztés]
- A West Nile Virus- WNV (Nyugati Nilus Vírus) elárasztotta az Egyesült Államokat. hippocrateslap.hu, 2004. január 2. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
- A Nyugat-nílusi láz emberekben és állatokban. equus.hu, 2008. november 21. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
- A Napidokor.hu cikke, amely ismerteti az ÁNTSZ járványügyi főosztályának vezetőjével Dr. Ócsai Lajossal készült interjút a Csak csajok c. műsorban.
További információk[szerkesztés]
- Nyugat-nílusi láz – Európai Betegség-megelőzési és Járványügyi Központ, napi tájékoztatók (angolul)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
