Héra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Héra

Héra (görögül Ἥρα; a rómaiaknál Juno) a görög mitológiában Zeusz főisten testvére és felesége, a házasságot és a születést védelmező istennő. Neve feltehetőleg „oltalmazót”, „úrnőt” jelent. A képzőművészetben érett asszonyként ábrázolják, attribútuma a királyi pálca és a kakukk, amely a szent madara volt. Állandó jelzője a "tehénszemű".

Héra Kronosz és Rhea leánya volt, testvérei:

Héra és Zeusz gyermekei:

Harca Zeusz szeretőivel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel férjének, Zeusznak rengeteg szeretője volt, köztük halandó nők is, a Hérához kapcsolódó történetek közül több is arról szól, hogyan állt bosszút férje választottjain. A tehénné változtatott Iót böglyökkel kínozta, késleltette Alkméné vajúdását, gonosz tanácsával Szemelé halálát okozta, rábeszélte Artemiszt, hogy nyilazza le a medvévé változtatott Kallisztót.

A szeretők gyermekeit sem kímélte: két kígyót küldött a csecsemő Héraklészra. A felnőtt Héraklészt is sokszor elgáncsolta hősi tettei végrehajtása közben: hamis híresztelésekkel ellene fordította az amazonokat, vihart támasztott az útjába, végül az őrületbe kergette. Csak azután békült meg Héraklésszal, amikor ez elnyerte a halhatatlanságot; ekkor feleségül adta hozzá lányát, Hébét.

Istenek közötti helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy tisztelet övezte Hérát, mint az Olümposz királynője. Ezt mutatja Homérosz Íliászának 14-ik dalának több szakasza:

"Héra, te szent úrnő, lánysarja a büszke Kronosznak,
mondd ki, amit gondolsz: megtennem sürget a lelkem;
teljesitem, ha tudom, s ha a kérés nem lehetetlen."
"Nem lehet és nem is illik nemmel szólnom a szódra:
hisz te vagy az, ki a legmagasabb Zeusz karja között hálsz."

Így szól neki Aphrodité.

(fordította: Devecseri Gábor)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Héra témájú médiaállományokat.