Perszeusz (mitológia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Perszeusz Medúsza fejével (Antonio Canova szobra, Vatikáni Múzeum, 1801)

Perszeusz a görög mitológiában Zeusz és Danaé fia, egyike a legendás hérószoknak. A hagyomány szerint Mükéné királya.

Perszeusz rövid története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az idők kezdetén Zeusz, Hadész és Poszeidón harcoltak a titánok ellen. Hadész - Zeusz tanácsára - saját testéből készítette el a Krakent, ami sikeresen elpusztította ellenfeleiket. Zeuszé lett az Olümposz trónja, Poszeidóné a tenger. Hadész viszont, - akit Zeusz becsapott - levettetett az alvilágba. Az Olümposz ura megteremtette az embert azért, hogy azok imáikkal, fohászaikkal erősítsék teremtőjüket, s az Olümposz minden istenét. Az ember azonban tudatra ébredt, s megelégelte, hogy imáikért cserébe sokszor árvizet, földrengést küldenek az égi urak. Elfordultak régi imádottjaiktól, lerombolták templomaikat, s saját útjukat kezdték járni. Az istenek bosszút esküdtek.

Egy kicsiny halászhajó egy ládát talál a tenger habjaiban, ami egy halott asszonyt és egy élő kisbabát rejtett. Az öreg hazaviszi, s feleségével együtt felneveli Perszeuszt, aki szép szál legénnyé serdül és folytatja apja mesterségét. Elzarándokolnak kis hajójukkal Zeusz kolosszusáig, amelyet épp érkezésükkor dönt a tengerbe egy sereg katona. A szobor szerencsére nem tesz kárt a hajóban, de Hadész megjelenik, a katonákra alvilági lények tömegét küldi, a kis hajót pedig egyetlen mozdulattal elsüllyeszti.

Csak Perszeusz éli túl a katasztrófát, akit a katonák Argosz városába visznek a király elé. Az udvarban folyik a mulatozás, mindenki jókedvű. Isteneikről elfeledkezve az emberek a király leányának szépségét Aphroditéhoz hasonlítják. Ez végképp kihozza Zeuszt a béketűrésből, és engedi Hádésznak, hogy „gondoskodjon” az emberekről, így az alvilág ura nekilát, hogy megvalósítsa sötét célját. Őt ugyanis nem érdeklik a fohászok, a félelem és a rettegés az, ami erőt ad neki. Ellátogat hát Argoszba, hogy közölje: 10 nap múlva rájuk uszítja a Krakent, vagy feláldozzák Androméda hercegnőt, akit Aphroditéhez hasonlítottak.

A hőstett[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Veronese: Perseus és Andromeda, 1576-78

Tette végrehajtásában két isten segítette Perszeuszt: Pallasz Athéné, aki rávette a nimfákat, hogy adják neki Hadész láthatatlanná tevő sisakját, egy pár szárnyas sarut és egy bűvös tarisznyát; Hermész pedig egy sarlóval fegyverezte fel Perszeuszt. Ezen eszközök segítségével már könnyen végre lehetett hajtani a feladatot: amikor Perszeusz a Gorgókhoz érkezett, azok már aludtak, szárnyas sarujában a magasba szökkent és levágta Medúza fejét, miközben csak Athénétől kapott pajzsban visszatükröződve látta a szörny képét. Medúza nyakából ekkor előpattant Pégaszosz és Khrüszaór gigász. Medúza nővérei hiába keresték a gyilkost, Perszeusz a sisakban láthatatlan volt.

Hazafelé tartva megmentette Andromédát, akit anyja, Kassziopeia elbizakodottsága miatt akartak feláldozni. Perszeusz megvárta, míg a rémes szörnyeteg előjön a vízből. Nagy csatába keveredett vele, s végül eszébe jutott, miként győzhet a szörny felett: kivette ezüst tarisznyájából a Gorgó fejét, megmutatta ellenfelének, aki kővé vált. Androméda figyelte a küzdelmet és szerencsére nem pillantott Medúsza fejére. A hercegnő hálásan mosolygott megmentőjére, és rögtön egymásba szerettek. Perszeusz visszavitte Andromédát a szüleihez, és feleségül kérte. Androméda Perszeusszal együtt tért vissza Szeriphosz szigetére.

A jóslat beteljesedik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Visszatérve Perszeusz Medusza fejét Athénénak ajándékozta, aki a pajzsára tette.

A jóslat beteljesedésére több változat is van. Pauszaniasz szerint Perszeusz nem tért vissza Argoszba, hanem a larisszai atlétikai játékokra ment. Itt feltalálta a diszkoszvetést, és éppen bemutatót tartott a nézőknek, amikor Akrisziosz belépett a diszkosz pályájára. Így az elrepülő diszkosz eltalálta, és ha véletlenül is, de tényleg unokája kezétől halt meg.

Apollodórosz változata szerint az elkerülhetetlen más módon következett be: Perszeusz önkéntes száműzetésbe vonult Thesszáliába. Itt Larissza királya halotti játékokat szervezett apja emlékére. Perszeusz beszállt a versenybe és véletlenül eltalálta Akriszioszt, aki azonnal meghalt.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Perszeusznak hét fia született Andromédától: Perszész, Alkaiosz, Héleiosz, Mésztor, Szthenelosz, Élektrüón és Künurosz, és két lánya, Gorgophoné és Autokhthoé. Perszész lett az őse a perzsa császároknak. Perszeusz leszármazottai közül a leghíresebb Héraklész, aki Amphitrüón fia, Alkaiosz unokája volt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információ[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
Akrisziosz
argoszi király
i. e. 14. század
Mosaic Orestes Iphigenia Musei Capitolini MC4948.jpg
Következő uralkodó:
Megapenthész
Előző uralkodó:
mükénéi király
i. e. 14. század
kupolasírok dinasztiája
MaskOfAgamemnon.jpg
Következő uralkodó:
Élektrüón
Előző uralkodó:
Megapenthész
tirünszi király
i. e. 14. század
Tiryns.Castle.02.JPG
Következő uralkodó:
Alkaiosz


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Perszeusz (mitológia) témájú médiaállományokat.