Északi félgömb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 45° 00′, k. h. 0° 00′

A Föld északi félgömbje sárga színnel jelölve
Az északi félgömb egy Északi-sark feletti pontról nézve

Az északi félgömb[1] egy bolygó azon fele, amely az egyenlítőtől északra helyezkedik el. A fogalom az égbolt égi egyenlítőtől északra található felére is vonatkozik. A Földön a legtöbb szárazföldi terület az északi félgömbön található, és a népesség legnagyobb része (körülbelül 90%-a) itt él.

Földrajz és éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még Arktisz, Mérsékelt öv, Trópusok, Évszakok és Éghajlat

A Föld forgástengelyének dőlése miatt a tél a téli napfordulótól (jellemzően december 22-étől) a tavaszi napéjegyenlőségig (jellemzően március 20-ig) tart, míg a nyár a nyári napfordulótól (jellemzően június 21-étól) az őszi napéjegyenlőségig (jellemzően szeptember 21-éig) tart.

Az Arktisz az északi sarkkörtől északra fekvő terület. Az éghajlatára a hideg telek és a hűvös nyarak jellemzők. A csapadék többnyire formájában fordul elő. Az Arktiszon egyes nyári napokon megesik, hogy a Nap nem nyugszik le, míg telente vannak olyan napok, amikor a Nap nem kel fel. Ezen időszakok hossza a sarkvidék egyes részein egy naptól, az Északi-sarkra jellemzően több hónapig eltarthat.

A sarkkör és a Ráktérítő között található az északi mérsékelt öv. Ezen a területen a nyár és a tél közötti változások általában enyhék, így nincsenek rendkívüli forró vagy hideg időszakok. Azonban a mérsékelt éghajlat igen kiszámíthatatlan időjárást eredményezhet.

A trópusi régiókban (a Ráktérítő és az Egyenlítő között) általában egész évben forróság uralkodik, a nyári hónapokra az esős, a téliekre pedig a száraz évszak jellemző.

Az északi félgömbön a Coriolis-erő hatására a tárgyak a felszínen vagy a levegőben jobbra forogva mozognak. Ennek következményeként az Egyenlítőtől északra a nagy méretű vízszintes lég- vagy vízáramlatok az óceáni tengely körül az óramutató járásának megfelelően (jobbra) forognak. Ez legjobban az Atlanti- és a Csendes-óceán északi részén levő óceáni keringési mintáknál látható. A déli félgömbön az irány fordított.

Ugyanebből az okból a lefelé tartó légáramlatok az északi félgömbön az óramutató járásának megfelelő irányban söpörnek végig a felszínen. Az ilyen irányú forgás jellemző az északi félgömb magas nyomású időjárási sejtjeire. Ennek eredményeként a Föld északi felén a felszálló levegő (ami alacsony nyomású területet hoz létre) arra kényszerül, hogy az óramutató járásával ellentétesen forogjon. A hurrikánok és a ciklonok (erőteljes alacsony légnyomású rendszerek) az óramutató járásával ellentétesen forognak az északi félgömbön (a déli félgombön pedig fordított irányban).

A napóra árnyéka az óramutató járásának megfelelően mozog az északi félgömbön (a déli félgömbön pedig azzal ellentétesen). Napközben az északi félgömbön a Nap a maximumától délre levő helyzetbe emelkedik fel, a déli félgömbön pedig attól északra (az egyenlítő irányában). A Nap mindkét félgömbön keleti irányban kel fel és nyugati irányban nyugszik le.

Emellett a Hold „fejjel lefelé” tűnik fel ahhoz képest, ahogyan a déli félgömbön látható, és a csillagok látványa is nagyban eltér. Az Északi-sark a Tejút galaktikus középpontjával ellentétes irányba mutat, miáltal jóval kevesebb csillag látható az északi égbolton, mint a délin, így az északi égbolt alkalmasabb a mélyűri megfigyelésekre, mivel a megfigyelőt nem „vakítja el” a Tejút.

Kontinensek és országok listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kontinensek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Amerikai országok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egészében
Nagyrészt
Kisrészt

Óceánia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elsősorban az északi félgömbön levő országok

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Northern Hemisphere című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Merriam Webster's Online Dictionary. Merriam-Webster, Inc., 2006 (based on Collegiate vol., 11th ed.)