Antoni Gaudí

Antoni Gaudí

Antoni Gaudí 1878-ban

Született	Reus, vagy Riudoms 1852. június 25.
Elhunyt	Barcelona, Katalónia 1926. június 10. (73 évesen)
Munkái
Jelentős épületei	Sagrada Família, Casa Milà, Casa Batlló
Jelentős projektjei	Güell park, Colònia Güell

Antoni Plàcid Gaudí i Cornet (Reus, 1852. június 25. – Barcelona, 1926. június 10.), rövid nevén Antoni Gaudí (katalánul), ill. Antonio Gaudí (spanyolul), vagy egyszerűen csak Gaudí: katalán építész.

Szülei Francesc Gaudí i Serra rézműves és Antonia Cornet i Bertran voltak.

Tanulmányaira nagy hatással volt az angol John Ruskin. Korai épületeire jellemző a mór, majd a gótikus stílus, arab-perzsa illetve francia neogótikus elemei, ám jellemzően az organikus építészet képviselője. Egyes szakírók ezt „katalán modernizmusnak” nevezik.

Legtöbb művéhez ő maga készítette a belsőépítészeti munkákat, bútorokat, sőt, míves csempéket is.

Legismertebb épülete a Sagrada Família temploma. A keleti szárny 1891 és 1900 között, a nyugati szárny 1954 és 1985 között épült. Ma is épülő tornyai közül a legmagasabb (az eredeti tervek szerint) 170 méter magas lesz.

Ahogy még magát az organikus építészetet sem értette meg a 20. század, úgy ez a templom is a jövő temploma lesz. Ahogy maga Gaudi mondta: „Az anyag tisztán, a maga asztrális görbületeiben tárulkozik majd ki, s ekkor majd a világ végre megsejtheti a paradicsom alakzatait.”

Mottója: „A könyveknél többet ér, ha közvetlenül a természetet tanulmányozzuk.”

Életpályája [szerkesztés]

1863-tól az Escuelas Pias de Reus (a reusi egyházi középiskola) növendéke lett. 1867-ben adta ki El Arlequín néven kézzel írt, sokszorosított lapját, amelynek rajzait is maga készítette. Egy év múlva édesapjával Barcelonába költözött, és építészeti előkészítő tanfolyamra járt az Institut d' Ensenyament Mitja intézetben.

1873-ben kezdte meg építészeti tanulmányait az Arquitectura de la Escuela Provincial de Barcelona (a barcelonai építészettudományi iskola) intézetében. 1876-ban meghalt édesanyja. Két évvel később tette le vizsgáit. Megismerkedett Eusebi Güell i Bacigalupi gróffal, aki majd több munkájának lett később megrendelője. El Manuscrits de Reus néven építészeti lapot indított. 1882-ban lerakták a Sagrada Família alapkövét.

Antoni Gaudí szakmai pályáját egyetemi tanulmányai alatt kezdte, miközben már számos, Barcelonában kiemelkedő építész (pl. Joan Martorell, Josep Fontserè, Francisco de Paula del Villar y Lozano, Leandre Serrallach és Emili Sala Cortés) műszaki rajzolójaként dolgozott, hogy fizetni tudja tanulmányai költségét. Josep Fontserével elég régi volt Gaudí kapcsolata, mivel a családja szintén Riudomsból származott, így már korán megismerkedtek. Annak ellenére, hogy nem volt építész diplomája, Barcelona városháza megbízta Fontserét a Parque de la Ciudadela beépítésével, ami 1873 és 1882 között zajlott. 1905-ben költözött be édesapjával a Parc Güellben lévő házba (Casa de Gaudí). Egy évvel később édesapja is meghalt. 1911-ben lázas beteg lett Máltán, ezért megírta végrendeletét.

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

1926. június 7-én Gaudít elgázolta egy villamos, három nap múlva meghalt. Június 12-én temették el pápai engedéllyel a Sagrada Família kriptájában.

Írásai [szerkesztés]

A Szent Család templomról

Tervei és megvalósult épületei [szerkesztés]

Sagrada Família, 2005

1876. Montserrat kolostorának bővítése
1879–1888. Casa Vicens, Barcelona
1882–1926. Sagrada Família, Barcelona
1883–1885. Villa El Capricho, Comillas
1884–1887. Pabellones de la Finca Güell (katalánul: Pabellons de la Finca Güell), Barcelona
1886–1889. Palacio Güell (Palau Güell), Barcelona
1887–1893. Palacio Episcopal, Astorga
1888. Tervek a barcelonai világkiállításra.
1888–1889. Colegio de las Teresianas (Col.legi Teresià), Barcelona
1889–1892. Casa de Los Botines, León
1893–1917. Iglésia de la Colonia Güell (Esglèsia de la Colonia Güell), Santa Coloma de Cervelló
1895–1901. Cellers Güell, Garraf
1898–1890. Casa Calvet, Barcelona
1900–1907. Montserrat új terve – befejezetlen maradt
1900–1909. Torre de Bellesguard, Barcelona
1900–1914. Güell park (Park Güell), Barcelona
1902–1903. Xalet de Catllaràs, La Pobla de Lillet
1903–1910. Jardin Artigas (Jardins Artigas), La Pobla de Lillet
1904–1906. Casa Batlló, Barcelona
1906–1912. Casa Milà (La Pedrera), Barcelona