Szent Család-templom (Barcelona)
| Antoni Gaudí munkái | |
| Világörökség | |
 |
|
| A Születés Kapuja | |
| Adatok | |
| Ország | Spanyolország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 2005 |
| Elhelyezkedése | |
|
Pozíció Spanyolország térképén
|
|
A Sagrada Família, a Szent Család-templom vagy A Jövő Temploma Barcelona területén (Katalónia, Spanyolország) található templom, katalán nyelven a hivatalos neve: Temple Expiatori de la Sagrada Família (A szent család engesztelő temploma). Antoni Gaudí mesterműve.
Római katolikus bazilika (nem katedrális – Barcelona katedrálisa a Santa Eulàlia katedrális, gótikus stílusú épület a középkorból). 2010. november 6-án XVI. Benedek pápa bazilika rangjára emelte és megszentelte.[1] [2]
A tervek összetettsége miatt rendkívül lassan épült, jelenleg is munkálatok folynak rajta, elkészülte után a világ legnagyobb bazilikája lesz. Az épület az organikus építészet mintapéldánya, de sorolják a szecesszióhoz is, sőt kubista jegyeket is találtak rajta.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A templom építésének ötlete egy gazdag barcelonai könyvkereskedőtől ered, José María y Bocabella olyan bazilikát szeretett volna, amelyben gazdagok és szegények egyaránt imádkozhatnak. Alapítványa vásárolt egy 2 hektáros területet a város egyik akkori szegénynegyedében, amit ma a templomról La Sagrada Família negyednek hívnak. Az épület alapjait Francesc Paula de Villar tervezte, majd összeveszett az építtetőkkel, akik a munkával ezután Joan Martorellt, Barcelona egyházmegyei főépítészét keresték meg.
Az első követ 1882-ben, Szent József napján helyezték el (Szent Józsefet az első vatikáni zsinat nyilvánította az egyetemes anyaszentegyház patrónusává). Bocabella alapította a Szent József-hívők Egyesületét, amely megvásárolta a területet.
1883-ban kapta meg Gaudí a templom készítésének feladatát. Életének további részét főként ennek a munkának szentelte, a templomot (joggal) élete főművének tekintette. Gaudí bekapcsolódásával az eredetileg neogótikusnak tervezett templom építése egészen más irányt vett. Mikor Gaudí a hivatalos vezetőjévé vált ennek a projektnek, saját stílusára változtatta az egész épületet, kivéve a már meglévő Kriptát. Nagyon nagy energiát fektetett ebbe a projektbe,élete hátralévő 43 évében, főleg az utolsó15 évben, amikor már csak ezzel foglalkozott.
A spanyol polgárháborúban lerombolták a félkész épület egy részét, Antoni Gaudí makettjeit és műhelyét.
A templom 2006-ban lett Spanyolország leglátogatottabb idegenforgalmi látnivalója. Ebben az évben már több mint 2 370 000 belépőjegyet adtak el az idelátogató turistáknak — ezzel megelőzte a madridi Pradót és a granadai Alhambrát. [3]
[szerkesztés] Tornyok
Gaudí nagy függőleges álló templomot tervezett, hogy látható legyen a város bármelyik pontja, és kiemelkedjen a többi épület közül. A Sagrada Familiát ellátta 18 toronnyal, melyek közül 12 az apostolok, 4 az evangélistáknak szolgálnak, és a Jézus és Szűz Mária kupolák. A tornyok különböző magasságúak: például a Születés tornyai, 98 méteresek a külsők, 107 méteresek a középsők, a Szenvedély tornyai, 102 méteresek külsők és 107 méteresek a középső tornyok.
[szerkesztés] Homlokzatai
- A Születés Kapuja (sp. Fachada de la Natividad, kat. façana del Naixement)
2005-ben a Születés Kapuja felőli homlokzatot az UNESCO világörökség részévé választották.
- A Szenvedés Kapuja (sp. Fachada de la Pasión, kat. façana de la Passió )
- A Feltámadás Kapuja (sp. Fachada de la Gloria, kat. façana de la Glòria )
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Források
- Rainer Zerbst: Antoni Gaudí. A teljes életmű, Bp., Vince, 2002
- El Periodico, 2006. januári száma
- Esteban Martin-Andreu Carranza: A Gaudi-kulcs, Athenaeum, 2009.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Temple Expiatori de la Sagrada Familia
- Sagrada Familia
- GreatBuildings lapon (angol)
- A Gaudi Club oldalán
- A SZegedi Egyetem oldalán
- A Barcelona Tourist Guide oldalán
|
|||||
