Iszfahán
 |
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Iszfahán (اصفهان) | |
 |
|
| Iszfahán főtere, a Naghsh-e-Jahaan | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Irán |
| Polgármester | Morteza Saqaeian Nejad |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3 430 353 fő +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 658 km² |
| Elhelyezkedése | |
 Iszfahán
Pozíció Irán térképén
|
|
| é. sz. 32° 39′ 27″, k. h. 51° 40′ 40″ | |
| Iszfahán weboldala | |
Iszfahán (اصفهان) Irán harmadik legnagyobb városa, Iszfahán tartomány székhelye. Népessége hozzávetőleg 1,5 millió fő.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Iszfahán alapításának ideje nem ismert. Aspandana néven az Elamita Birodalom városa volt. Nevét a régies aszpahan (magyarul: katonai tábor) elnevezésből származtatják. Az i. sz. 3. évszázadában a pártusok birodalmának fővárosa volt.
A város a 7–8. században arab uralom alatt volt. Ekkor fejlődése nem volt számottevő. A 11. században a szeldzsukoknak köszönhetően fellendült ugyan, de később mégis a mongolok kezére került. 1387-ben pedig Timur Lenk dúlta fel, 1502-ben pedig a Szafavidák hódították vissza.
A Szászánida uralom során lett belőle jelentős központ. Elfoglalták az Abbaszida Birodalom katonái ugyanúgy, mint a szeldzsukok. Virágkorát Abbasz sah (1588-1629) idején élte a 16. században. 1598-ban Abbasz sah ide helyezte át udvartartását is. Ekkor épült monumentális főtere, mely szerepel az UNESCO világörökség javaslati listáján is.
Iszfahánnak régi híres iparművészete (szőnyegszövés, rézművesség, ötvösművészet) van.
A 17. század elején itt Iszfahán Dzsofla negyedében telepítette le Abbasz sah a vallásuk miatt szülőföldjükről az ősi Dzsofla városából és környékéről elűzött örmény keresztényeket. Templomaik közül híres az 1655–1664 között épült Megváltó katedrális, mely szerencsés ötvözete a perzsa és európai építészetnek és az 1627-ben épített Betlehem templom. Különlegesség még az örmény temető is.
1862 táján Vámbéry Ármin dervisként járta be Perzsiát. Iszfahánról is megemlékezett írásában.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Medresze Csahar Bag- a sah anyjáról elnevezett korániskola
- Sah mecset
- Lotfollah-mecset - melyet a síita szentként tisztelt tudós doktorról neveztek el. A mecset az uralkodó magántemplomának épült, csodálatos díszítése különleges élményt jelent.
- Harun Velajat-mauzóleum - a 17. században épült.
- Ali minaretje
- Dzsafar-mecset
- Masdzsid-i Dzsomé - helyén Irán történetének hajnalán egy tűztemplom állt, ennek romjaira épült 700 körül az első mecset, melyet a szeldzsukok 1057-ben teljesen átépítettek, a régi vályogtégla helyett Malik sah építészei az átépítésnél már égetett téglát használtak.
- Csehel Dokfaran-minaret
- Nizam-ol-Molk síremléke
- Zadeh Iszmail imám síremléke
- Darb-e Imam mauzóleum
- Örmény (Dzsolfa) Múzeum - a 17. században az Irán északi részén levő Dzsoflában letelepedett vallásuk miatt szülőföldjükről elűzött örmény keresztényeket még Abbasz sah telepítette ide. Kis múzeumukban a bizánci ihletésű egyházművészeten nevelkedett mestereik munkáit láthatjuk.
- Bazár
- Megváltó katedrális - 1655–1664 között épült. A katedrális minden részlete szerencsés ötvözete a perzsa és európai építészeti megoldásoknak.
- Betlehem-templom - 1627-ben épült.
- Mejdán Sah - a világ talán legnagyobb tere, melynek hosszúsága 512, szélessége 164 méter.
Abbasz sah egy régi lovaspólópályából építtette ki a 17. század elején. A teret díszes épületek veszik körül.
Közlekedés [szerkesztés]
A várostól délre található a város nemzetközi repülőtere.
Források [szerkesztés]
- Szentirmai József: Irán (Panoráma 1979) ISBN 963-243-133-2
Testvértelepülések [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ No committee to develop ties with Lahore’s twins. Daily Times of Pakistan, 2007. március 2. (Hozzáférés: 2008. február 8.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Iszfahán, a világ közepe
- Iszfahán a Nagy utazáson
- A Népszabadság cikke Iszfahánról
- A Meidan Emam főtér az UNESCO világörökségi listáján
