Pártusok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pártus íjász ábrázolása

A pártusok (másként párthusok, parthusok) ókori nép. A görögök és a rómaiak a parni népre alkalmazták ezt a nevet, amely a daha törzsszövetséghez tartozott. A nép a Kaszpi-tenger és az Aral-tó között élt. A pártus nevet a Szeleukida Birodalom Parthia (óperzsa Parthava) nevű tartományáról kapták, amit i. e. 247-ben foglaltak el. Rokonságban álltak a szkítákkal.

Nyelvük, a középiráni nyelvek közé tartozó pahlavi a szogd egy észak-iráni dialektusa. Kevés fennmaradt nyelvemlékük közül az érme- és sziklafeliratok jelentősek.

A pártusok lovasnépének harcászatában a könnyűlovas íjászoké volt a fő szerep. Hadművészetük magas szintű volt, a honfoglaló magyarokéhoz hasonló könnyűlovas harcmodort és hadicseleket alkalmaztak.

Sztrabón a pártusokról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sztrabón a Geógraphika hüpomnémata című műve XI. könyv 9-ik fejezetében így ír a pártusokról:

2. §. 784-ik

I. Arsaces, scytha férfiu, a parnoknak nevezett s Ochus mellékén lakó nomád dáák-kal Parthia ellen indult és hatalmába kerítette. Eleinte ugyan gyönge volt a folytonos háborúskodásban azok ellen, kiket országuktól megfosztott, mind maga, mind az ő utódai; de azután annyira erősödtek, elvevén egymásután jeles hadi tetteik által a szomszéd vidékeket, hogy végre urai lettek az Euphrathon inneni egész tartománynak. Bactriának egy részét is elvették erőszakkal scytháktól s még előbb Eucratidastól. Most pedig annyi földeken s annyi népeken uralkodnak, hogy birodalmuk nagysága miatt némileg a rómaiakat is ellensúlyozzák. Ennek oka életmódjuk és erkölcseik, melyekben sok barbár és scytha van; több mégis olyan, a mi hasznos az uralkodásra és a háborúban való kitüntetésre.

3. §.

Mondják pedig hogy a parnok nevű dáák elszakadtak a Mäotison túli dááktól, kiket xanthiok- és parioknak neveznek; de abban nem igen egyeznek meg, hogy a Mäotison túli scythák közül némelyek dáák. Ezektől tehát mondják, vette származatát Arsáces; de mások mondják, hogy ő bactriai.

A Pártus Birodalom kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai lakóterületük, Pártia Hürkaniától délkeletre, Médiától keletre terült el. Gazdasági jelentőségét az adta, hogy áthaladt rajta a selyemút, így a pártusok jelentős szerepet játszottak a kelet–nyugati kereskedelemben (továbbá a tőlük északra élő nomád népek és a tőlük délre virágzó Mezopotámia kereskedelmében is).

A Perzsa Birodalom uralma (i. e. 550–330) alatt területüket Hürkaniával közös szatrapiába szervezték, majd a Szeleukida Birodalomban önálló szatrapia lett. Az i. e. 3. század közepén a későbbi I. Arsak (ur. i. e. 248–211) vezetésével – amint ez Sztrabón fenti leírásából is kitűnik – fellázadtak a Szeleukida Birodalom ellen, és önálló államot alapítottak. Időszámításuk alapja a Párthus Birodalom megalapítása (i. e. 247) lett.

I. Arsak utódai az Arszakida-dinasztia uralkodói; fővárosuk a babilóniai Ktésziphón lett.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bánosi György – Veresegyházi Béla: Eltűnt népek, eltűnt birodalmak kislexikona. Budapest: Anno. 1999 115–116. o. ISBN 963919929X  
  • Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002 563–564. o. ISBN 9639257117  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap