Kidarita királyság
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A Kidarita királyság a 350-es évektől 486-ig fennálló ázsiai királyság volt.
Története [szerkesztés]
A Kidarita királyságot Kidara (vagy a kínai források szerint Ki-To-Lo), a késői Kusán-dinasztia vazallusa alapította. A királyság magja Horászán és Pandzsáb volt. Amikor Kidara megerősítette hatalmát és új államát, az eddigi ura, a Kusán-dinasztia ellen fordult és megdöntötte azt.
Kidara létrehozott egy államot, amelyet Kidarita királyságnak neveznek, bár Kidara továbbra is a régi Kusán királyok örökösének tartotta magát, amit a Kusán-stílusú érméi is sugallnak. A Kidarita királyság a fennállása során kezdetben virágzó, s a későbbi idők vereségeinek hatására is gazdag állam volt. Ez a gazdagság azonban csak kicsivel múlta felül a Kusán elődök gazdagságát.
Kidara nem sokáig uralkodhatott új és hatalmas birodalma felett, mert északról egy erőteljes nomád betörés érte országát. E betörést a Zsuanzsuan törzsek vezették, de mellettük kései hiungnu(hjón) és egyéb törzsek is érkeztek Belső-Ázsiából, és a birodalom magjában, Kelet-Toharisztánban és Pandzsábban telepedtek le. A támadás következtében a kidariták délre és nyugatra (Dél-Baktria, Nyugat-Toharisztán) szorultak vissza. A birodalom még további, kb. száz évre fennmaradt ugyan, de területe egyre csökkent a Heftalita és Szászánida támadások miatt.
Utóélete [szerkesztés]
A Kidariták voltak az utolsó maradványai a Kusán birodalomnak. Őket véglegesen csak a Heftaliták (a hjónok és uarok/korai avarok birodalomalapító dinasztiája) tudták megdönteni 486-ban, egy Szászánidákkal közös támadás során.
