II. Szeleukosz szeleukida uralkodó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Szeleukosz
Seleucus II Callinicus.jpg

Szeleukida király
Uralkodási ideje
Kr. e. 246 – Kr. e. 225
Elődje II. Antiokhosz
Utódja III. Szeleukosz
Életrajzi adatok
Született Kr. e. 265
Elhunyt Kr. e. 225. decembere
Házastársa II. Laodiké
Gyermekei Antiokhisz
III. Szeleukosz
NN
III. Antiokhosz
NN (leány)
Édesapja II. Antiokhosz király
Édesanyja I. Laodiké

II. Szeleukosz Kallinikosz (görögül: Σέλευκος Καλλίνικoς, "szép győző", Kr. e. 265Kr. e. 225. decembere) vagy másik előnevével Szeleukosz Pogón, azaz "szakállas", volt a Szeleukida Birodalom negyedik uralkodója. Trónra lépését az egyik legbefolyásosabb nemescsalád harcolta ki, noha a királyi család elsőszülött fiú gyermeke volt. Ellenfele azonban az egyiptomi király unokaöccse volt. A szomszédos két hellenisztikus nagyhatalom közötti béke megpecsételéseként állapodtak meg abban, hogy a szeleukida trónt egyiptomi származású herceg foglalhatja el. A szerződés felrúgása háborúhoz vezetett.

Nehéz út a trón felé[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kr. e. 265 körül született Antiochiában, a szeleukida uralkodópár gyermekeként. II. Antiokhosz Theosz és első felesége, Laodiké elsőszülött fia. Gyermekkorában a trónörökösöknek kijáró neveltetésben részesült, és személyében testesült meg a birodalmi egység is, hiszen anyja a Szeleukida Birodalom leghatalmasabb szatrapájának a családjából származott. Azonban Antiokhosz becsvágyó külpolitikája miatt a sors úgy hozta, hogy a második szíriai háború lezárásaként a békét egy újabb házassággal kellett megpecsételnie. Ezért Kr. e. 250-ben elvált Laodikétől, és feleségül vette II. Ptolemaiosz Philadelphosz fáraó leányát, Berenikét. A békébe azt is belefoglalták, hogy a szeleukida trónt Bereniké gyermeke örökölheti majd.

A háború ilyetén való lezárása belső zavargásokhoz vezetett, amelyek annyira ellehetetlenítették Antiokhoszt, hogy az kénytelen volt felkeresni korábbi feleségét Epheszoszban. A befolyásos család nyomására Antiokhosz újabb végakaratot adott ki, amelyben leírta, hogy halála esetén trónját Laodiké elsőszülött gyermeke, Szeleukosz örökli. Ezek után a király váratlanul meghalt, és Laodiké pártja azonnal nekilátott, hogy érvényesítse a gyermek jogát. Idő közben az egyiptomi trónon is uralkodóváltásra került sor, és II. Ptolemaiosz halála után annak gyermeke, III. Ptolemaiosz Euergetész foglalhatta el a trónt. Az új fáraó amint értesült a végakaratról háborút indított a Szeleukidák ellen, hogy nővérének gyermekét ültethesse a birodalom trónjára.

A harmadik szíriai háború (Kr. e. 246-241)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Laodiké hívei Antiochiában Kr. e. 246-ban megölték Berenikét és gyermekét is. Az udvarban kíméletlen mészárlás vette kezdetét, amelynek hatására megölték a királyné kíséretét és híveit. Szeleukosz elfoglalhatta apja trónját, de a felbőszített Ptolemaiosz miatt azonnal serege élére kellett állnia. Kirobbant a harmadik szíriai háború. Az egyiptomi flotta végigsöpört Kis-Ázsia partjain, és elfoglalta Anatólia egyes részeit. Ptolemaiosz főseregei azonban keletről vonultak a Szeleukidák ellen, és hamarosan Antiochia erődje alatt álltak. Elfoglalták a birodalom keleti tartományait egészen a Tigris folyóig. Szeleukosz nem volt könnyű helyzetben, hiszen a keleti tartományok szatrapái egyéni érdekeik miatt elárulták Szeleukoszt, és a fáraó seregeit segítették. Ptolemaiosz Irán egyre jelentősebb részeit vonta uralma alá, de végül Szeleukosznak sikerült talpraállítania a kezdetben szétzilált sereget. A háború második szakaszában egyre fényesebb diadalokat harcolt ki, és az egyiptomi hadak kénytelenek voltak egyre jobban visszavonulni. Ekkor kapta Szeleukosz a Kallinikosz jelzőt, amely csodás győzőt jelent.
Kr. e. 241-ben Ptolemaiosz belátta, hogy a további harcok csak felesleges vérontáshoz vezetnének, ezért békét kötött Szeleukosszal. A békében ugyan helyreállították a korábbi status quot, de Szeleukosznak több ponton is le kellett mondania hatalmáról. Bereniké meggyilkolása miatt a birodalom népe Szeleukoszt hibáztatta, ezért a békében leírták azt is, hogy Kis-Ázsia felett a király testvére, Antiokhosz Hieraksz fog uralkodni, még ha csak névleg is. Ráadásul Szeleukosznak bele kellett egyeznie Iónia autonómiájába is. A háború tehát nem hozott területi veszteségeket a birodalom számára, de Szeleukosznak jelentős hatalmi korlátozásokat jelentett. Ráadásul a birodalom addig is eléggé kényes belső egyensúlya is megbomlott.

Belső harcok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előző uralkodó:
II. Antiokhosz
Szeleukida uralkodó
Kr. e. 246Kr. e. 225
I. Antiokhosz pénzérméje
Következő uralkodó:
III. Szeleukosz