Hamadán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Hamadán (Hamadān)
Ecbatane - the walls.jpg
Közigazgatás
Ország  Irán
Körzethívószám +98 811
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Elhelyezkedése
Hamadán (Hamadān) (Irán)
Hamadán (Hamadān)
Hamadán (Hamadān)
Pozíció Irán térképén
é. sz. 34° 48′ 23″, k. h. 48° 30′ 58″Koordináták: é. sz. 34° 48′ 23″, k. h. 48° 30′ 58″

Hamadán Hamadān, (perzsául همدان ) város Hamadan tartományban, Iránban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teherántól 390 kilométerre, az Alvand-hegység lábánál fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hamadán az ókori Ekbatana története az asszírok és médek idejébe nyúlik vissza.

I. e. VII. században itt már jelentős erődrendszer állt. Ekbatana-ról (i. e. 484-425) Hérodotosz is megemlékezett, Hét körfaláról írt: "a legtágabb kör akkora, mint Athén kerülete" - írta.

I. e. 560-ban Kürosz hódította meg, és kitűnő adottságait felismerve az Akhaimenidák nyári lakhelyévé tette.

A fennmaradt hagyományok szerint az Ószövetség Eszter könyvének címszereplője Eszter királyné, I. Xerxész felesége (i. e. 484-425), gyámapja Mardokeus kíséretében férjével és a királyi udvartartással együtt itt töltötte a nyarakat.

Ekbatana városa a bibliában is többször szerepel: Ezdrás, Tóbiás és Judit könyve említi nevét. Ekbatana-Hamadán ma is híres zsidó zarándokhely.

Judit könyve Arfaxád perzsa király korabeli Ekbatanáját így írta le: "Abban az időben a médek fölött, Ekbatanában Arfaxád uralkodott s három könyök széles és hat könyök hosszú, faragott kőkockákból falat épített Ekbatana köré. A fal magassága 70 könyök volt, a szélessége 50 könyök. Kapui fölé 100 könyök magas, alapjánál 60 könyök széles bástyákat építtetett, s a kapuk 70 könyök magasra emelkedtek, szélességük pedig 40 könyök volt, ami lehetővé tette, hogy derékhada kitörjön és gyalogsága felvonuljon."

Arany ivóedény az Arkhaimenidák korából

Az i. e. 64 körül élt görög neveltetésű és Pontosz-i születésű Sztrabón is többször is megemlékezett Ekbatanáról: "Media két részre oszlik; az egyiket Nagy-Médiának nevezik s ennek fővárosa Ekbatana, nagy város a méd birodalom királyi székhelyével.", majd egy fejezettel később írta: " Nagy-Média hajdan egész Ázsián uralkodott, miután megsemmisítette a syrek birodalmát. De még később is, midőn Kyros és a perzsák Astyagés alatt megdöntötték ezt a nagy hatalmat, sokat megtartott régi tekintélyéből és Ekbatana volt a perzsa királyok téli székhelye, úgyszintén a makedónoknak is, akik azok legyőzése óta hatalmukban tartják Syriát, a parthyaos királyoknak még ma is ugyanazt a hasznot és biztonságot nyújtja."

Rython boz.jpg

Az óperzsa birodalom hanyatlása után Ekbatana a jelentéktelenségbe süllyedt. I. sz. 644-ben az arabok kezébe került.

A 14. században a rövid szeldzsuk uralomnak véget vetett a mongol betörés.

Hamadán fontos, nagyforgalmú utak találkozásánál feküdt, kereskedői mindig ki tudták használni városuk adottságait.

Ekbatana romjai Hamadán mellett

A 1618. században Perzsia volt a keleti szőnyegszövés központja. Hamadán(Ekbatana) városa ma is híres szőnyegszövőiről. A hamadáni szőnyeg eredeti, geometrikus formakincse napjainkra is átöröklődött. Általában kettő, vagy nagyon kevés színt használnak szőnyegeik szövésénél.

Váza a Szasszanidák korából

Az 1914 méter magasságban fekvő, nagyváros a mai Hamadán idegenforgalmát enyhe és kiegyensúlyozott éghajlatának, történelmi és műtörténeti szerepének köszönheti.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baba Taher perzsa költő mauzóleuma
  • Avicenna perzsa származású filozófus síremléke
  • Eszter és Mardokeus mauzóleuma
  • Baba Taher mauzóleuma
  • Korban torony
  • Kőoroszlán

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]