Gaston vianai herceg
| Gaston | |
| Navarrai Királyság kormányzója | |
| Gastón de Foix/Gaston Foixkoa | |
| Uralkodási ideje 1469. május 11. – 1470. november 23. |
|
| Elődje | Aragóniai Eleonóra |
| Utódja | Aragóniai Eleonóra |
| Navarrai Királyság trónörököse | |
| Gastón de Foix/Gaston Foixkoa | |
| Uralkodási ideje 1464. december 2. – 1470. november 23. |
|
| Elődje | Aragóniai Eleonóra |
| Utódja | Foix Ferenc Phoebus |
| Vianai Hercegség hercege | |
| Gastón de Foix/Gaston Foixkoa | |
| Uralkodási ideje 1462 – 1470. november 23. |
|
| Elődje | Vianai Károly |
| Utódja | Foix Ferenc Phoebus |
| Castellbò Algrófság algrófja | |
| Gastó III | |
| Uralkodási ideje 1462 – 1470. november 23. |
|
| Elődje | II. Gaston |
| Utódja | I. Ferenc Phoebus |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Foix(-Grailly)-ház |
| Teljes neve | Foix(-Grailly) Gaston |
| Született | 1444 Franciaország |
| Elhunyt | 1470. november 23. (26 évesen) Libourne |
| Nyughelye | Szent András Székesegyház, Bordeaux |
| Házastársa | Valois Magdolna francia királyi hercegnő (1443–1495) |
| Gyermekei | 1. Ferenc Phoebus (1467–1483) 2. Katalin (1470–1517) |
| Édesapja | IV. Gaston, Foix grófja (1423–1472) |
| Édesanyja | I. Eleonóra navarrai királynő (1426–1479) |
Gaston (Franciaország, 1444 – Libourne,[1] 1470. november 23.)[2], baszkul: Gaston Foixkoa, Vianako printzea, katalánul: Gastó de Foix, príncep de Viana, occitánul: Gaston de Fois, lo prince de Viana, spanyolul: Gastón de Foix, príncipe de Viana, franciául: Gaston de Foix, Prince de Viane, olaszul: Gastone di Foix, il principe di Viana, Navarrai trón várományosaként, illetve a trón örököseként vianai herceg,[3] Castellbò algrófja,[4] a Navarrai Királyság kormányzója.
Tartalomjegyzék |
Élete[szerkesztés]
IV. Gaston foix-i gróf és Eleonóra navarrai királyi hercegnő, a későbbi királynő legidősebb fia. Valois Margit francia királyi hercegnőt vette feleségül, mellyel a francia király 1461-ben elismerte Gaston herceg anyjának trónörökösségét, akit apja II. János navarrai király a két idősebbik gyermekének a trónöröklésből való kizárásával tett meg utódjának Navarrában. Amíg élt a két idősebbik testvér, addig teljes volt az összhang II. János és Eleonóra, apa és lánya között, de miután 1464-ben, nővére II. Blanka halálával Eleonóra lett Navarra jogos örökösnője apjával szemben, akit a két idősebb gyermeke mindvégig trónbitorlónak tartott, ugyanis a navarrai trón az anyjuk, I. Blanka királynő jogán járt nekik, ekkor apa és lánya szembefordult egymással. II. János ezért a lányával szemben és lánya helyére, aki addig az apja helyetteseként uralkodott, az unokáját, Eleonóra legidősebb fiát 1469. május 11-én tette meg Navarra kormányzójává, de a következő évben Gaston egy lovagi tornán megsebesült, és 1470. november 23-án a franciaországi Libourne-ban fiatalon életét vesztette. Ekkor Gaston anyja és nagyapja kibékültek egymással, majd 1479-et követően Eleonóra alig egy hónapos uralkodása után Gaston gyermekei foglalták el a navarrai trónt. Előbb a fia, Ferenc, majd az ő halála után Gaston lánya, Katalin.
Bordeaux-ban, a Szent András Székesegyházban temették el.
Gyermekei[szerkesztés]
- Feleségétől, Valois Margit (1443–1495) francia királyi hercegnőtől, 2 gyermek:
- Ferenc Phoebus (1467–1483), I. Ferenc Phoebus néven navarrai király (ur.: 1479–1483), nem nősült meg, gyermekei nem születtek
- Katalin (1470–1517), I. Katalin néven navarrai királynő (ur.: 1483–1517), férje III. (Albret) János iure uxoris navarrai király, Tartas algrófja, 13 gyermek, többek között:
- Anna (1492–1532), Navarra régense, nem ment férjhez
- Magdolna (1494–1504) navarrai királyi hercegnő
- Henrik (1503–1555), II. Henrik néven Navarra királya, felesége Valois Margit (1492–1549), Angoulême grófnője, I. Ferenc francia király nővére és IV. Károly alençoni herceg özvegye, 4 gyermek(+1 házasságon kívüli), többek között:
- Albret Johanna (1528–1572), III. Johanna néven navarrai királynő, 1. férje III. Vilmos (1516–1592), Jülich, Kleve és Berg hercege,[5] elváltak, gyermekeik nem születtek, 2. férje Bourbon Antal (1518–1562), Vendôme hercege, iure uxoris navarrai király, 5 gyermek, többek között:
- (2. házasságából): Bourbon Henrik (1553–1610), III. Henrik néven navarrai király, IV. Henrik néven francia király
- Albret Johanna (1528–1572), III. Johanna néven navarrai királynő, 1. férje III. Vilmos (1516–1592), Jülich, Kleve és Berg hercege,[5] elváltak, gyermekeik nem születtek, 2. férje Bourbon Antal (1518–1562), Vendôme hercege, iure uxoris navarrai király, 5 gyermek, többek között:
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Occitánul: Liborna.
- ↑ Meglepő módon Valois Magdolna mindkét férje, kijelölt férje, V. László és tényleges férje, Gaston vianai herceg ugyanazon a napon halt meg, azaz november 23-án.
- ↑ 1423. január 20-ától a navarrai trón várományosának, illetőleg trónörökösnek a hivatalos címe.
- ↑ A katalóniai algrófság az Urgelli Grófság része volt, és a település hivatalos katalán elnevezése: Castellbò, spanyolul: Castellbó, franciául és occitánul: Castelbon.
- ↑ Klevei Vilmos 2. felesége Habsburg Mária, I. Ferdinánd magyar király és Jagelló Anna magyar királyné lánya lett, akitől születtek gyermekei. Ugyanakkor Vilmos herceg VIII. Henrik angol király sógora is volt, miután feleségül vette a húgát, Klevei Annát.
Irodalom[szerkesztés]
- Anthony, Raoul: Identification et Etude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Paris, Masson, 1931
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Foundation for Medieval Genealogy/Navarre Kings Genealogy – 2011. szeptember 29.
- Seigneurs de Grailly Généalogie – 2011. szeptember 29.
- Foix-Grailly Généalogie – 2011. szeptember 29.
- Foundation for Medieval Genealogy/Foix Genealogy – 2011. szeptember 29.
- Euweb/Foix-Grailly Genealogy – 2011. szeptember 29.
| Előző uralkodó: Aragóniai Eleonóra |
|
Következő uralkodó: Aragóniai Eleonóra |

