Bretagne

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Zászló
a Gwenn-ha-du (magyarul: fehér és fekete)
Adatok
Székhelye:	Rennes
Területe:	27 208 km²
Lakossága:	3 081 000 fő
Népsűrűség:	113 fő/km²
Megyéi:	Côtes d'Armor (22) Ille-et-Vilaine (35) Morbihan (56) Finistère (29)
Hivatalos honlap:	cr-bretagne.fr
Politika
Elnök:	Jean-Yves Le Drian
Térkép

Bretagne breton nyelven: Breizh [bʁejs] a hat kelta nemzet egyike, Franciaország egyik régiója.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Megyék és városok 2 Történelem 3 Kultúra 3.1 Legendák 3.2 Kövek 3.3 Mitológiai lények 4 Forrás

[szerkesztés] Földrajz

Bretagne Franciaország legnyugatibb csücskében helyezkedik el. Hagyományosan két részre osztják: az Armor-ra és az Argoat-ra. Az Armor jelentése a tenger országa, ami jellemző is rá, hiszen ez a terület foglalja magába Bretagne partjait, míg az Argoat, aminek jelentése az erdő országa, Bretagne belső részét. A partoknak külön neveik vannak, mint például a Smaragd- vagy a Jáde-part. A partok többsége főbb jellegzetességeiről kapja nevét, ilyen például a Rózsaszín Gránitpart. A partok közelében sok kisebb és nagyobb sziget is megtalálható szétszóródva, például Ouessant és Bréhat.

[szerkesztés] Megyék és városok

• Ille-et-Vilaine
  • Cancale
  • Fougères
  • Rennes
  • Saint-Malo
• Côtes-d’Armor
  • Dinan
  • Dinard
  • Saint Brieuc
• Finistère
  • Brest
  • Douarnenez
  • Quimper
• Morbihan
  • Carnac
  • Lorient
  • Vannes

[szerkesztés] Történelem

Bretagne-t Nominoë, Vannes grófja, egyesíti 845-ben. Őt I. Jámbor Lajos, francia király bízza meg mint vazallust Bretagne kormányzásával, Lajos utódja II. Kopasz Károly idején Bretagne független hercegséggé válik.

I. Miksa a breton uralkodóval, II. Ferenccel együtt harcolt a franciák ellen, de vereségük után Ferencnek alá kellett írnia a vergeri békét 1487. augusztus 10-én, miszerint Ferenc lányai csak a francia király engedélyével házasodhatnak. Mivel lánya és utóda Bretagne-i Anna engedély nélkül ment hozzá Miksához, VIII. Károly a francia király, meghódítja Rennes-t, ahol Anna tartózkodik, és elveszi őt 1491. december 6-án, annak ellenére hogy Anna házas volt, ő maga pedig jegyes. Bretagne ezzel elveszíti függetlenségét, ám miután Károly meghal, Anna megpróbálja visszanyerni az önállóságot, annak ellenére, hogy hozzá kellett mennie – megint csak egy szerződés miatt – XII. Lajoshoz , Károly utódjához. Anna idősebbik lányát, Claude-ot , próbálja Bretagne hercegnőjévé tenni egy V. Károly német-római császárral való házassággal, de Lajos angoulême-i Ferencet teszi meg örökösévé, és Claude-ot hozzá adják feleségül, így Bretagne végleg elveszíti függetlenségét.

[szerkesztés] Kultúra

Bretagne 1532-ben veszítette el a függetlenségét. Ma a nyelvet 24o ooo fő beszéli (1997) három megyében: Finistère, Cotes d`Armor, Morbihan, mindenütt 3o% alatt, a beszélők 65%-a nyugdíjas, 9%-a rendelkezik felsőfokú, 11%-a középfokú végzettséggel (1997), 5o ooo-nél nagyobb településen lakik a beszélők 8,5%-a. (A bretonok nyelvismerethez nem kötött száma 45o ooo fő 2oo5-ben) A Diwan mozgalom követelése, amely a baszk Ikastoles mozgalom nyomdokain született, a kizárólagos breton oktatás óvodától érettségiig (a francia oktatását idegen nyelvként képzelik).A tíz breton folyóirat néhány száz előfizetővel bír, napilap nincs. Gondot okoz a négy elkülönülő tájnyelv (cornouailles, léonais, tréjorrois, vannelois), melyek nem képeznek irodalmi standard-et, néhány regionális rádióadó működik, szövetségük az ORLAB. A kulturális szervezeteket a „Kendalc`h” szövetség fogja egybe.

Szinház (théâtre breton/teatr brezoneg) A breton színházi kultúra születésekor sokkal inkább francia, mint kelta hatásjegyeket hordozott, a középkori ír szerzetesi kultúra, melyből a breton is táplálkozott, gyanakvással tekintett a színház műfajára. A XIV. században tűnik fel Bretagne-ban az első írott kelta színházi emlék (Ordinalia), ill. ezzel egyidejűleg egy komikus töredék. Az ezt követő időkből egy sor egyházi indíttatású verses mű maradt fenn, melyek főleg helyi szentek életét dolgozzák fel. A világi színdarabok a XVIII. században tűnnek fel, helyüket hamar a francia nyelvű darabok foglalják el. A breton nyelv soha nem tudott színpadi nyelvként igazán lábra kapni, ez nem meglepő ismerve a forradalom utáni mindenkori francia állam kisebbségpolitikáját. A breton drámairodalom talán egyetlen klasszikusa a különben nem is breton származású Tangi (Tanguy) Malmanche. Főműve a „Gurvan ar Marc`heg etrañjour” (Gurvan, az idegen lovag) (1923). Bretagne-ban ma négy állami színház (centre dramatique national és scène national) mellett 37 más pl. városi (municipal) színház létezik, természetesen ezek többsége csak többfunkciós színházterem. Ezek közül három breton színház nyert szakmai elismertséget. Ezek: Ar Vro Bagan (Plouguerieau), a Penn ar Bed (Brest) és a Gaïa (Concarneau) Fesztiváljuk a C`hoariva e Kerne (Festival du Théâtre en breton) A breton nyelvű színházak Concarneau-ban valamint a környező Elliant-ban és St. Yvi-ben (Bretagne) 2oo2 óta évente fesztivált rendeznek, melynek moderátora a „Brest-vidéki breton nyelv és kultúra háza”. („Maison de la langue bretonne et de la culture en pays de Brest”), szervezője a „Tud Bro Konk” szövetség („Fédération des associations culturelles bretonnes”)

[szerkesztés] Legendák

• Artúr mondakör
• Trisztán és Izolda legendája
• Ys város legendája

[szerkesztés] Kövek

• menhir: Egyedülálló magas kőtömb, de csoportosan is előfordul. A menhir szó jelentése bretonul hosszú kő.
• dolmen: Egymásra állított kőtömbök együttese, amelyeket gyakran földdel borítottak, hiszen ezek valójában síremlékek. A dolmen szó jelentése kőasztal.
• A legnagyobb számban ezek a kövek Carnac-nál találhatók, de szinte egész Bretagne-ban előfordulnak.

[szerkesztés] Mitológiai lények

• Korrigan – erdei tündér/manó
• sellő – tengeri lény, amely félig hal és félig nő
• szirén – szépen éneklő, de gonosz tengeri lény
• Ankou – a (breton) Halál

[szerkesztés] Forrás

G. Pénnaod: Le théâtre breton

In: Michel Corvin: Dictionnaire encyclopédique du théâtre Paris 1991

Francia régiók
Aquitania | Alsó-Normandia | Auvergne | Bretagne | Burgundia | Centre | Champagne-Ardenne | Elzász | Felső-Normandia | Franche-Comté | Île-de-France | Korzika | Languedoc-Roussillon | Limousin | Loire-mente | Lotharingia | Midi-Pyrénées | Nord-Pas-de-Calais | Pikárdia | Poitou-Charentes | Provence-Alpes-Côte d’Azur | Rhône-Alpes