Nantes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nantes
Chateau Nantes 09032007.jpg
A Château Ducal erődítmény
Nantes címere
Nantes címere
Nantes zászlaja
Nantes zászlaja
Mottó: Favet Neptunus eunti
Közigazgatás
Ország  Franciaország
Régió Loire-mente
Megye Loire-Atlantique
Polgármester Johanna Rolland (2014–2020)
INSEE-kód 44109
Irányítószám 44000 44100 44200 44300
Körzethívószám 02
Népesség
Teljes népesség 287 845 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 4415 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 65,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nantes  (Franciaország)
Nantes
Nantes
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 47° 13′ 05″, ny. h. 1° 33′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 05″, ny. h. 1° 33′ 10″

Nantes (kiejtés: nɑ̃ːt) (bretonul: Naoned, gallul: Naunnt) nagyváros Franciaország nyugati részén, 50 km-re az Atlanti-óceántól. Földrajzilag sokan a Loire völgyéhez sorolják a folyó tölcsértorkolatánál elhelyezkedő kikötővárost, amely egyben oktatási és ipari központ. A város a francia Bretagne tartomány, Loire-mente régiójának a központja, annak a Loire-Atlantique nevű megyéjében. 2004-ben a Time magazin Európa legélhetőbb városának választotta. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környék már a kőkorszakban is lakott volt, de az első állandó települést a gallok hozták létre, őket követték a rómaiak, majd a bretonok, akiket egy időre kiszorítottak a normannok, és csak a X. században tudták visszaszerezni. 939-ben telepedett itt meg az első breton herceg, de igazi fénykorát akkor nyerte el, amikor II. Ferenc bretagne-i herceg, Bretagne-i Anna apja itt építtette fel a hercegi kastélyt. Ezt követően Nantes hosszú éveken át Bretagne hercegeinek székvárosa volt, történelmi központja ma is a hercegi vár. Akkor a Loire még a vár alatt folyt, két főága kisebb-nagyobb szigeteket ölelt körül. Mára csupán egy sziget maradt meg, az Île Beaulieu. Mikor azután Bretagne-i Anna francia királyné lett, Nantes-ba gyakran látogattak el a francia trón birtokosai. A legnevezetesebb IV. Henrik látogatása volt, aki itt tette közzé 1598-ban a vallásháborúkat lezáró és a szabad vallásgyakorlás jogát biztosító híres nantes-i ediktumot.

A város rövidesen Franciaország legnagyobb kikötője lett az Atlanti-óceán partján, hatalmas forgalmat bonyolított le a tengerentúli területekkel. A város kereskedői nagy vagyonokat gyűjtöttek, nem mindig erkölcsös úton: sokan közülük fekete rabszolgákat adtak el az akkor még ritka és drága nádcukorért. A forradalom előtt Nantes már az ország egyik legmódosabb városa volt, ez a magyarázata, hogy vezetői a királypártiakhoz álltak. A Konvent megbízottja, a hírhedt Carrier a börtönbe zsúfolt rabokat, a forradalom ellenfeleit bárkákra rakta, amelyeket azután elsüllyesztettek.

Nantes ugyan a rabszolga-kereskedelem betiltása után is jelentős kikötő maradt, de gazdasági súlyát csak a XIX. század közepétől megindult gyors iparosodással nyerte vissza. A második világháború harcai súlyos károkat okoztak a városban. A háborút követően, a sérült városrészeket korhűen helyreállították.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lakosság
1793 80 000
1800 77 162
1806 77 226
1821 68 427
1831 77 992
1841 83 389
1846 94 310
1851 96 362
1856 108 530
Év Lakosság
1861 113 625
1866 111 956
1872 118 517
1876 122 247
1881 124 319
1886 127 482
1891 122 750
1896 123 902
Év Lakosság
1901 132 990
1906 133 247
1911 170 535
1921 183 704
1926 184 509
1931 187 343
1936 195 185
1946 200 265
Év Lakosság
1954 222 790
1962 240 048
1968 260 244
1975 256 693
1982 240 539
1990 244 995
1999 270 251
2006 282 853
2010 284 970

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cathédrale Saint-Pierre-et-Saint-Paul
Musée des Beaux-Arts
  • Château Ducal – II. Ferenc bretagne-i herceg által építtetett vár. A helyén már a XIII. században is erődítmény állt, maradványait feltárták, és a belső udvaron állították ki. A nagyjából ötszög alakú, dombra épült várba mindössze egy feljáró vezet, a nyugati oldalon. A széles várárok felett valaha felvonóhíd volt. A várfal minden sarkában kerek tornyok állnak, kivéve az északnyugatit, amely a XIX. században felrobbant. A kapubejáratot két torony őrzi, a déli a Tour de le Boulangerie a hercegi palota része, később börtön volt, éppúgy, mint a délebre fekvő Tour des Jacobins (Jakobinusok tornya). A hatalmas belső udvaron áll a Grand Gouvernement, a hercegi palota, amely később Nantes kormányzójának székhelye volt. Ugyancsak itt található egy régi kút, tetején a kovácsoltvas díszítés Bretagne hercegi koronáját mintázza.
  • Cathédrale Saint-Pierre-et-Saint-Paul – a katedrálist ugyancsak II. Ferenc rendeletére kezdték el építeni 1434-ben. 1971-ben egy tűzvész károsította, de újjáépítették. Bretagne legnagyobb temploma nem a félszigeten szokásos barna terméskőből, hanem fehér tufából épült. A két nagy, 63 méteres bejárati torony dísztelen, annál szebben és gazdagabban díszítették viszont a bejárati kapukat szobrokkal, faragásokkal. Az öthajós katedrális belmagassága 37,5 méter, magasabb mint a Notre-DamePárizsban. Itt látható II. Ferenc és felesége síremléke, amely Bretagne-i Anna rendelésére készült 1502 és 1507 között, ezek eredetileg egy másik templomban voltak elhelyezve, de a forradalom idején a város főépítésze darabokra szedte és elrejtette, 1817-ben állították fel újra, ekkor már a katedrálisban. A fekete márványból készült síremléket az erények, a bűnök, az erő és a jámborság jelképes szobrai veszik körül.
  • Musée des Beaux-Arts – képzőművészeti múzeum, ahol többek között Rubens művei és Monet vízililiom-sorozatának egyike is látható.
  • Chapelle de I’Immaculée – a Szeplőtelen fogantatás gótikus kápolnája, II. Ferenc rendeletére épült.
  • Jardin des Plantes – a város főpályaudvara előtti, csaknem két évszázados park, ahol a város szülöttének, Jules Verne szobra áll.
  • Plateau Sainte-Croix – a XVII. századi templomtorony a város harangtornya, tetején angyalok fújják a harsonát.
  • Maillé-Brézé – egy hadihajó, 1957-től három évtizeden keresztül szolgált a francia flottában, ma múzeum.
  • Musée Jules-VerneJules Verne emlékmúzeuma.
  • XVI. Lajos emlékoszlopa.
  • Planetárium
  • Beaujoire – Louis Fonteneau Stadion – az FC Nantes Atlantique labdarúgócsapat otthona
  • Île de Versailles - Japán kert az Erdre szigetén

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

XVI. Lajos emlékoszlopa

Nantes testvérvárosai:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Population municipale (francia nyelven). INSEE

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nantes témájú médiaállományokat.