X. Lajos francia király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
X. Lajos
Louis10.JPG
X. Lajos koronázása

\mathfrak{Louis} \mathfrak{le} \mathfrak{Hutin}
Francia király
Uralkodási ideje
1314. november 29. – 1316. június 5.
Koronázása Reims
1315. augusztus 24. Red crown.png
Elődje IV. Fülöp
Utódja I. János
Életrajzi adatok
Született
1289. október 4.
Párizs
Elhunyt
1316. június 5. (26 évesen)
Vincennes
Házastársa 1. Burgundi Margit
2. Magyarországi Klemencia
Gyermekei 1. feleségétől:
1. Johanna
2. feleségétől:
2. János
Édesapja IV. Fülöp
Édesanyja I. Johanna navarrai királynő

X. (Civakodó) Lajos (Párizs, 1289. október 4.Vincennes, 1316. június 5.) a középkori Franciaország királya (uralkodott 1314. november 29-étől haláláig), IV. (Szép) Fülöp és Navarrai Johanna elsőszülött fia, I. (Utószülött) János atyja, V. (Hosszú) Fülöp és IV. (Szép) Károly, valamint Izabella angol királyné fivére volt.

1305-ben, anyja halála után I. Lajos néven örökölte a Navarrai Királyság trónját. Ismeretlen okból már kortársai is Civakodónak nevezték a trónörököst, aki – főleg atyjához mérten – észbeliek terén sem rendelkezett nagy érdemekkel. Királlyá nem sokkal második esküvőjét követően, nagy valószínűséggel 1315. augusztus 24-én koronázták Reimsben.

Amikor a gyengekezű, befolyásolható Lajos átvette atyjától az ország kormányzását, ott komoly válság dúlt, mivel Szép Fülöp súlyos államháztartási hiányt, és a magas adók miatt lázongó alattvalókat hagyott maga után. Mindennek tetejébe 1315-ben két évig tartó éhínség kezdődött Nyugat-Európa országaiban.

A terhek miatt elsősorban a különböző nemesi ligák és egyházi nagybirtokosok tiltakoztak, akik nagybátyja, Charles de Valois vezetésével meggyőzték Lajost, hogy áldozza fel a pénzügyeket addig teljhatalommal irányító Enguerrand de Marigny-t (számos más legistával egyetemben), és megígértették vele, hogy betartja a királyi tisztviselők visszaélései ellen született 1303-as rendeletet, illetve a későbbiekben a hadjárat elmaradása esetén visszaszolgáltatja az addig e célra szedett hadiadót. A nemesi párt követelte a Szép Fülöp alatt csorbított jogainak visszaállítását (pénzverés, magánháborúk, lovagi tornák rendezésének joga), amelyeket a király látszólag teljesített is, ám az okleveleket olyan homályosan fogalmazták meg, hogy végeredményben nem sok engedmény született.

Mivel Robert de Béthune, Flandria grófja nem ismerte el Lajos királyságát, a IV. Fülöp alatt hadjáratok helyett kötött békékkel elégedetlen nemesség nyomására 1315-ben hadjárat indult Lille felé. Az esők miatt a sereg a sárba ragadt, és a Lys áradása is útjukat állta: az ún. sáros hadjárat idő- és pénzpocsékolásnak bizonyult, mivel a francia hadsereg még csak el sem jutott a célul kiszemelt Flandria földjére. A király szégyenszemre visszatért Tournai-ba, majd nemsokára megnősült és megkoronáztatta magát.

Leghíresebb intézkedése az az 1315-ös rendelet volt, amely elrendelte a királyi jobbágyok kötelező örökváltságát. Mivel sok pénzt igényelt, a parancs nem váltotta ki a szabadság megváltását csak újabb tehernek tekintő parasztság lelkesedését, így 1318-ban Lajos fivére, V. Fülöp kénytelen volt megújítani a rendelkezést, hogy érvényt szerezzen neki.

Civakodó Lajos 1316-ban hunyt el, talán kiszáradástól, miután jeu de paume-ot játszott. Maurice Druon híres regényciklusában, Az elátkozott királyokban Lajost ostoba és erőszakos természetű alaknak mutatja be, és a könyvben a birtokait féltő Mahaut d'Artois mérgezi meg őt, hogy elősegítse saját veje, V. Fülöp trónra jutását.

Utódai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

X. Lajosnak két felesége volt. Burgundi Margitot, II. Róbert burgundi herceg és Franciaországi Ágnes, Szent Lajos király lánya gyermekét 1305. szeptember 23-án vette feleségül Vernonban. Mivel Margit belekeveredett a Nesle-torony-botrányba, még Szép Fülöp uralkodása alatt a Château-Gaillardba száműzték sógornőjével, Burgundi Blankával együtt. A nyomorúságos körülmények között tartott Margit 1315-ben halt meg, állítólag megfojtották. Az ügyben Lajos felelőssége kideríthetetlen. Egyetlen gyermekük született 1312-ben, Johanna, aki később a Navarrai Királyság uralkodója lett, noha 1314-től kezdve mindvégig bizonytalan volt a származása.

A Civakodó király második felesége Magyarországi Klemencia, Martell Károly és Habsburg Klemencia legkisebb lánya, I. Rudolf német király unokája és a magyar Károly Róbert testvére – vagy ami talán még fontosabb a házasság létrejötte szempontjából, hogy nagynénje, Anjou Margit szicíliai királyi hercegnő révén Valois Károly unokahúga volt. A Nápolyból Franciarszágba hozott hercegnőt augusztus 19-én, nem sokkal koronázása előtt vette el a francia király.

Klemencia 1316-ban teherbe esett, de jóval férje halála után, november 15-én hozta világra fiát, az alig öt napig élő és „uralkodó” Jánost. Klemencia fia halálát követően Avignonban, majd Aix-en-Provence-ban telepedett le, végül Párizsban halt meg 35 évesen.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz X. Lajos francia király témájú médiaállományokat.


Előző uralkodó:
IV. (Szép) Fülöp
Franciaország királya
1314 – 1316
A francia királyi liliom
Következő uralkodó:
I. (Utószülött) János
Előző uralkodó:
I. Johanna
Navarra uralkodója
1305 – 1316
Navarra címere
Következő uralkodó:
I. (Utószülött) János