Az elátkozott királyok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az elátkozott királyok (franciául: Les Rois Maudits) egy hétkötetes történelmi regénysorozat, melyet a francia akadémikus, Maurice Druon írt. A hét könyv címe és kiadásuk időpontja:

I. Le Roi de fer (A Vaskirály), 1955
II. La Reine étranglée (A megfojtott királyné), 1955
III. Les Poisons de la couronne (Korona és méreg), 1956
IV. La Loi des mâles (Az ősi törvény), 1957
V. La Louve de France (Franciaország nőstényfarkasa), 1959
VI. Le Lis et le Lion (Liliom és oroszlán), 1960
VII. Quand un Roi perd la France (Az országvesztő), 1977.

Az első hat kötet már 1972-ben megjelent Magyarországon az Európa Könyvkiadó gondozásában, mivel akkor Az országvesztő még nem jelent meg. Az akkori kiadást két könyvben foglalták össze: az első könyvben az első három, míg a másodikba a második három kötet került be.

Mivel a regény megtörtént események regényes, átdolgozott bemutatása, ezért a valós eseményeket csillaggal jelöli a könyv, és a kötet végén található függelékben leírja a hozzá kapcsolódó történelmi eseményt. Emellett egy minden szereplőre kiterjedő rövid jellemzést is találhatunk ugyanitt.

A cselekmény összegzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történet a XIV. századi Franciaországban játszódik, a százéves háború kezdetekor. Szép Fülöp király erőszakkal és csellel, teljhatalma kihasználásával megsemmisíti a templomosok rendjét. Nagymesterük, Jacques de Molay a máglyáról megátkozza a királyt, V. Kelemen pápát és Guillaume de Nogaret pecsétőrt, és utódaikat mind tizenharmadíziglen. Bár nem veszik komolyan az átkot, egy éven belül mégis mind meghalnak, és a Capeting-ház is kihal, noha Szép Fülöpnek három fia is volt. A száli frankok törvénye alapján III. Eduárd és Valois Fülöp harcolnak a trónért.

Mellékszálként követhetjük egy olasz bankár, Guccio Baglioni élettörténetét, mely során részt vesz XXII. János pápa trükkös megválasztásának lebonyolításában, tragikus szerelem szövődik közte és egy nemes lány között, s belebonyolódik Utószülött János csecsemő király megöletésének ügyébe. A másik mellékszálon egy nemes úr, III. Robert d’Artois kalandos életét követhetjük nyomon, amint próbálja visszaszerezni jog szerint neki járó örökségét nagynénjétől, Mahaut-tól.

Történelmi összefüggések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A regény valós történelmi alapokon nyugszik, bár a regénybeli szereplők jelleme és jelentősége valószínűleg nagyobb, mint a valóságban. Emellett a könyv végén a vonatkozó részekhez mindig odaírta a szerző a valós történelmi hátteret. A sztori fő vezérfonala a Capetingek kihalása, és egyben a francia állam átalakulása nemzetállammá.

Feldolgozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1970-es években készült egy francia TV-sorozat a regény alapján, bár ez inkább színházias jellegű volt. 2005-ben viszont egy francia-olasz koprodukcióban készült egy minisorozat, Philippe Torreton és Jeanne Moreau főszereplésével.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]