I. Johanna navarrai királynő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Johanna királynő pecsétje

I. Johanna (1271. január 14.1305. április 4.) navarrai királynő, aki 1274-től 1305-ig uralkodott (egyidejűleg I. Johanna néven Champagne grófnője is), a Navarrai Királyság utolsó uralkodója volt a Champagne-i házból, I. (Kövér) Henrik (1249 – 1274) király lánya és utóda.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az apja halálakor zavargások törtek ki a királyságban, és fenyegetően lépett fel Navarra két hatalmas szomszédja, Kasztília és León és Aragónia is. I. Johanna édesanyja, a Capeting-dinasztiából származó Blanche d' Artois (1248? – 1302), a gyermekével együtt, a francia királyi udvarban keresett menedéket. Joggal remélt segítséget, hiszen rokona volt a francia király, III. (Merész) Fülöp (1245 – 1285), aki szintén a Capet-házból származott, IX. (Szent) Lajos (1214 – 1270) királynak a fia. III. Fülöp hadsereget küldve Navarrába, helyreállítatta a rendet a királyságban. (Egyes források a Capet-házat Capeting-házként is említik.)

1284-ben I. Johanna feleségül ment III. Fülöp fiához, Fülöp herceghez (1268 – 1314), aki a házasságkötéssel 1284-től a felesége haláláig, 1305-ig, I. Fülöp néven Navarra királya lett. A következő évben meghalt III. Fülöp és a fia IV. (Szép) Fülöp néven Franciaország királya (1285 – 1314) lett. IV. Fülöp a francia történelem egyik legjelentősebb uralkodója.

I. Johanna királynő művészetet és irodalmat kedvelő asszony volt, ő alapította a híres párizsi Collége de Navarre-t, a Navarrai Kollégiumot, de az államügyek intézéséből is kivette részét. 1297-ben kiűzte a Navarrát átmenetileg megszálló kasztíliai és aragóniai sereget, biztosította a királyságnak a belső és a külső békét.

Halála után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Johanna halálakor Johanna és IV. Fülöp legidősebb fia, I. Lajos (1289 – 1316) lett Navarra királya, aki 1305-től 1316-ig uralkodott (egyidejűleg I. Lajos néven Champagne grófja is.) IV. Fülöp halálakor Franciaország királya lett, ő X. (Civakodó) Lajos király (1314 – 1316). (Az uralkodó halálakor a champagne-i grófság egyesült Franciaországgal.) I. (X.) Lajos fiát, a pár napot élt csecsemőt a történetírás I. (Utószülött) János francia királyként (1316) és I. János navarrai királyként (1316) tartja számon. Franciaországban a frank eredetű örökösödési szabály, a száli törvény, nem tette lehetővé a leányági trónutódlást. X. Lajos király utóda így az öccse lett, V. (Hosszú) Fülöp (1294 – 1322), francia király (1316 – 1322), egyidejűleg II. Fülöp navarrai király. Azonban fiúgyermeket ő sem hagyott maga után, ezért az ő utóda is a testvére lett, az öccse, IV. (Szép) Károly (1294 – 1328), francia király (1322 – 1328), egyidejűleg I. Károly néven navarrai király is, vele a Capet–ház főága kihalt. Ekkor léphetett Navarra trónjára I. (X.) Lajos király leánya, Johanna (1311 – 1349), I. János féltestvér nővére, II. Johanna navarrai királynő (1328 – 1349).

Egyes források I. Fülöp, I. Lajos, I. János, II. Fülöp, I. Károly és II. Johanna navarrai uralkodókat mint Franciaországi – házi, avagy Francia – házi uralkodókat jelöli. A tény az, hogy ők – I. Lajost és II. Johannát kivéve – kormányzók (helytartók) útján gyakorolták Navarrában az uralmukat, nem látogattak el a királyságba.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Johanna navarrai királynő témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előző uralkodó:
I. (Kövér) Henrik
Navarra uralkodója
1274 – 1305
Navarra címere
Következő uralkodó:
I. (Civakodó) Lajos