II. Róbert francia király
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! (2007 februárjából) |
| II. Róbert | |
|
|
|
![]() Francia király |
|
| Uralkodási ideje 996. október 24. – 1031. július 20. |
|
| Koronázása | 987. december 25., Orléans |
| Elődje | Capet Hugó |
| Utódja | I. Henrik |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 972. március 27. Orléans |
| Elhunyt | 1031. július 20. (59 évesen) Melun |
| Házastársa | 1) Itáliai Rosala 2) Burgundiai Bertha 3) Arles-i Konstanca |
| Gyermekei | 2-tól: NN (halva született) 3.-tól: Auxerre-i Advisa II. Hugó király I. Henrik király Burgundi I. Róbert Eudes (Odó) Adelheid Beatrix Adéla Konstancia törvénytelen: Rudolf |
| Édesapja | Capet Hugó |
| Édesanyja | Aquitániai Adelheid |
II. (Jámbor) Róbert (Orléans, 972. március 27. – Melun, 1031. július 20.) Capeting-házbeli francia király volt 996 és 1031 között, Capet Hugó francia király és Aquitániai Adelaide fia.
Tartalomjegyzék |
Élete[szerkesztés]
987. december 30-án apja megkoronáztatta a francia nemesekkel, hogy biztosítsa a Capeting-ház uralkodását.
A "jámbor" melléknevet azért kapta, mert buzgó vallásos volt. Ennek ellenére V. Gergely pápa ideiglenesen kiközösítette a házasságával kapcsolatos problémák miatt. Az "eretnekséget" nem tűrte és keményen büntette. Tehetséges volt a zenében, zeneszerző és költő is volt.
A Róbert által örökölt királyság nem volt nagy, ezér minden alkalmat megragadott a kiterjesztésére. Ha valamelyik hűbérbirtok gazda nélkül maradt, rögtön bejelentette rá igényét, persze mindig jelentkeztek ellenigénylők is. 1003-ban megtámadta Burgundiát, de csak 1016-ban sikerült magát elismertetnie mind Burgundia hercegét.
Jámborsága ellenére kevés barátja és sok ellensége volt, ez utóbbiak közé sorolandók a saját fiai is. Fiai, I. Henrik francia király és I. Róbert burgundiai herceg polgárháborúban fordultak ellene, és le is győzték. A fiaival folytatott háború alatt halt meg.
Családja[szerkesztés]
- Feleségei:
- Susanne (Rosala), itáliai hercegnő. Özvegy volt és sokkal idősebb Róbertnél. Róbert egy év múlva elvált tőle, mivel a 38 éves asszony nem tudott gyermekeket szülni.
- Bertha, burgundiai hercegnő. Mivel unokatestvérek voltak, V. Gergely pápa nem engedélyezte a házasságot és kiközösítette Róbertet. El kellett tőle válnia 1004-ben, hogy feloldják a kiközösítést. Hosszú tárgyalások után II. Szilveszter pápa a büntetést hét évi penitenciára változtatta. A házasságból egy halva született gyermek származott.
- Constance d'Arles. Becsvágyó és intrikus nő, aki bátorította fiai lázadását apjuk ellen. Gyermekei:
Művészete[szerkesztés]
Korának egyik legjelesebb zeneszerzője és himnusz-költője volt. Legszebb kompozíciója a Veni sancte spiritus.[1]
HIMNUSZ A SZENTLÉLEKHEZ
Babits Mihály fordítása
Jőjj Szentlélek-isten, jőjj
s áraszd ki a mennyekből
fényességed sugarát!
Jőjj, ki árvák atyja vagy,
jőjj, ki szívek lángja vagy,
ajándékos jóbarát!
Jőjj áldott vigasztalás,
drága vendég, lelkitárs,
legédesebb enyhülés:
fáradságra nyugalom,
hőség ellen oltalom,
zokogásban könnyülés!
Jőjj és töltsd be híveid
legtitkosabb szíveit,
boldogító égi tűz!
Semmi, semmi nélküled
az emberben nem lehet,
semmi tiszta, semmi szűz.
Mosd, amit a szenny belep,
öntözd, ami eleped,
seb fájását csillapítsd;
ami dermedt, élesztgesd,
ami fagyos, melengesd,
ami hibás, igazítsd!
Benned minden bizalom!
Osszad, osszad pazaron
hét szent ajándékodat:
adj érdemre jobbulást,
üdvösséges kimulást;
s örök vigasságot adj![2]
Források[szerkesztés]
| Előző uralkodó: Capet Hugó |
|
Következő uralkodó: I. Henrik |
|
||||||||||||||||||||||||||


