Hugó francia király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Capet Hugó
Hugues Ier Capet.jpg
Capet Hugó az igazságszolgáltatást jelképező kézzel, a hároms ujj a Szentháromságot jelzi

Francia Királyság uralkodója
Uralkodási ideje
987.996. október 24.
Koronázása
987. december 25., Noyon Red crown.png
Elődje V. Lajos nyugati frank király
Utódja II. Róbert francia király
Életrajzi adatok
Született 939-941 körül
Dourdan  Royal Standard of the King of France.svg
Elhunyt 996. október 24.
Prassville
Házastársa Aquitániai Adelheid
Gyermekei Gisèle
Edwige
Róbert Red crown.png
Adélaïde
Édesapja Nagy Hugó Neustria grófja
Édesanyja Szász Hedvig

Hugó (Capet Hugó) (Dourdan, 939-941 körül – Prassville, 996. október 24.) a frankok hercege (960-987), majd a frankok királya (987-996), a Capeting-dinasztia első uralkodója.

Apja Nagy Hugó Neustria grófja, anyja Szász Hedvig I. Ottó huga, nagybátyja Odó, Párizs grófja volt. Nagyapja, I. Róbert a Róbertidák/Rupertidák ripuári frank nemzetségéből származott és II. Lajossal riválizált a Nyugati Frank Királyság trónjáért. Egy évig tartó uralkodás után elesett a soissons-i csatában 923-ban.

A Karoling-házbeli V. Lajos 14 hónap uralkodás után vadászbalesetben meghalt. Nem volt fiúörököse, és fivérei törvénytelen utódok voltak. A Frank Királyság előkelő családjai, egyházi méltóságai, élükön Adalbéron reims-i érsek és aurillac-i Gerbert, a későbbi II. Szilveszter pápa (mindketten közel álltak Ottó udvarához) Hugót választották uralkodójuknak az elhunyt király nagybátyja helyett, Senlis-ben. Noyonban koronázták meg 987. július 3-án.

Hugó szilárd alapokra akarta helyezni a királyságot, ezért 987 karácsonyán Róbert fiát tette meg társkirálynak. Ezzel a lépéssel dinasztiát alapított, szakított a királyválasztás hagyományával. Törvénybe iktatta, hogy csak a legidősebb fiú örökölheti a trón, így akarta elejét venni az esetleges trónviszályoknak. A békés természetű Hugó nem jelentett riválist és veszélyt sem Ottónak, sem vazallusainak. Egyházi emberekkel vette magát körül, kapcsolatokat létesített az arisztokrata családokkal, Normandia hercegével, Anjou grófjával. A Nyugati Frank Királyság (kb. a Schelde, a Maas, a Saône és Rhône közötti terület) alkotta a Francia Királyság magvát, amelynek területét fokozatosan növelték a későbbi francia királyok.

Hugó uralkodása alatt viszonylagos béke honolt a királyságban, a szabad parasztok és jobbágyok új területeket tettek művelhetővé, az apátságok iskolákat nyitottak, a kereskedelem fellendült. Hugó városról városra járva kormányzott. Az első Capeting királyok nem választottak székvárost maguknak.

Dinasztia egyenes ága 1328-ban kihalt, de az oldalági leszármazottak 1848-ig uralkodtak (kivéve a francia forradalom és Francia Császárság idejét).

A dinasztia neve Hugó halála után néhány évtizeddel született. Adémar de Chabannes, a limoge-i Saint-Martial apátság szerzetese és krónikása nevezte művében először Vállköpenyes (Cappa) Hugónak a királyt 1030 körül. A cappa Tours-i Szent Gergely vállköpenyére utal, a Tours-i apátságban őrizték egy darabját, ahol Hugó harmadrendi, laikus apátként teljesített szolgálatot.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hugó francia király témájú médiaállományokat.


Előző uralkodó:
V. Lajos
Frank király
nyugaton 987996
Trésor de Gourdon 04.JPG
Következő uralkodó:
II. Róbert